Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-390. A közgazdasági és pénzügyi bizottság együttes jelentése "Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról" szóló 375. számú törvényjavaslat tárgyában
,174 390. szám. az árúbevallások helyessége és teljessége érdekében szükséges kapcsolatSzükséges ez a kölcsönös közreműködés azért is, mert csakis ezúton állapítható táég, hogy a magyar rendeltetési állomásokra érkező vámmentes árúk az országba való behozatalt vagy csak átvitelt képeznek-e. Az említett alapvető szempontokon kívül a javaslatnak több lényegesebb* újítása is van. Ezek közül a legfontosabbik, hogy a jelenlegi törvénnyel szemben az árúszállításban érdekelt feleket közvetlenül is bevonja az adatszolgáltatás körébe. Ezt különösen az tette szükségessé, hogy a külkereskedelmi forgalomban a tulaj donképen érdekelt felek a szállítási üzlet nagyobb kiterjedésével és fokozódó szövevényességével egyre növekvő mértékben vették igénybe a szállítási közvetítők szolgálatait, akik viszont nem lehettek kellőkép tájékozva az általuk közvetített árúk közelebbi ismérvei felől. Egy további lényeges újítása a javaslatnak, az értékbevallás fokozatos megvalósítása. Külkereskedelmi mérlegünk helyes megállapítása céljából minél pontosabb értékadatokra van szükségünk. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a pontos értékadatokhoz nem elegendők a szakértő bizottság által megállapított átlagértékek, hanem igen sok esetben nélkülözhetetlenek a felek bevallásai, melyek a tényleges eladási vagy beszerzési árakról tájékoztatnak. Nincsen tervbe véve azonban a bizottsági értókmegállapítás megszüntetése. Az értékbevallások eredményeit ugyanis az értékmegállapító , bizottság fogja felülbírálni s azok hiányában az értékbecsléseket a rövid időn belül újjászervezendő bizottság fogja végezni. Célszerűnek tartják a bizottságok, hogy a javaslat mellőzi a statisztikai illeték megállapítását s fentartja azt a rendeleti útnak. Ma az árviszonyok nagy ingadozásai és a pénzérték változó alakulása mellett, nem is volna indokolt az illetéknek a törvényben való lekötése, mert annak mindenkori megállapítása újabb törvényhozási intézkedést tenne szükségessé. A törvényes szabályozás azért is mellőzhető, mert a javaslat is meghatározza, hogy az illeték statisztikai célokra szolgál és így céljánál fogva semmi körülmények között sem lehet akkora, hogy az akár államközi viszonylatokban, akár a magángazdálkodás szempontjából feszélyező súllyal jelentkezzék. Végül kiemelik a bizottságok a javaslatnak azt az előnyét, hogy a. külkereskedelmi statisztikánk a jövőben nem csak a behozott és kivitt árúkat fogja kimutatni, hanem tájékoztatni fog a kikészítósi és javítási és az átviteli forgalomról is. Az átviteli forgalomnak megfelelő csoportosításával lehetővé válik annak megvilágítása is, hogy a megcsonkított Magyarország gazdasági életében a transito-kereskedelemnek milyen a jelentősége. A javaslat biztosítja, hogy gazdasági politikánk helyes irányításához annyira szükséges statisztikai adatok rendelkezésre fognak állani, s ezért a bizottságok a törvényjavaslatot teljes egészében magukóvá teszik, s tiszte» lettel kérik a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot eredeti szőve» gezésében általánosságban és részleteiben is elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a közgazdasági és pénzügyi bizottságnak 1921. évi december hó 15-én tartott együttes üléséből. Huszár Károly s. k., Ró bert Emil s. k„ az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság eloadó,a^
