Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-382. Törvényjavaslat az 1921/22. költségvetési év augusztus elsejétől december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921:XXXIV: t.-c. hatályának 1922. évi június hó végéig való kierjesztése tárgyában
382. szám. 141 átlag 300 K-val emelkedett, ami az állami közutakra ez időszakra megrendelt és szállítás alatt álló mintegy 120,000 m 3 fedanyagnál kerek számban •36 millió többköltséget idéz elő. 18. §-hoz. Szénbányászatunk, amely — csupán csak a Csonka-Magyarország területén lévő bányákat véve tekintetbe— 1913-ban naponta átlag 2.100 vasúti kocsirakomány szenet termelt, de belszükségletünket még akkor sem tudta fedezni, a háború, a forradalmak és a bolsevizmus következtében annyira leromlott, hogy a bolsevizmus bukása utáni időben csak napi átlagos 600 kocsirakomány szenet termelt. Minthogy a külföldi szén beszerzése jóformán lehetetlen volt, s így a szénhiány következtében a hazai közgazdaság egészen megbénult, minden eszközt meg kellett ragadni a széntermelés fejlesztésére. Pénzviszonyaink teljes leromlása és bizonytalansága következtében a magánvállalkozás a sürgősen szükséges beruházásokra nem vállalkozhatott, mert a szükséges nagy tőkét a korona értékének konszolidálódásunkkal kapcsolatosan várt emelkedésére való tekintettel létérdekeinek kockáztatása nélkül hitelműveletekkel nem fedezhette, a széngazdálkodás kötöttsége mellett pedig a létesítmények költségeit a fogyasztóra át nem háríthatta. Erre való tekintettel az akkori kereskedelemügyi miniszter a saját hatáskörében megengedte, hogy a létesítendő üzemi berendezések költségeinek 95°/o-a három évre elosztva, a munkásházak építési költségeinek 95°/o-a pedig egy év alatt a termelt szén árába beszámítható legyen. Ezek a beruházások az 1921. év végéig folytak és egy milliárd koronát meghaladó összeget emésztettek fel. Jórészt ezeknek a beruházásoknak köszönhető az, hogy szónbányáink termelése az 1921. óv novemberében már meghaladták a bóketermelést. A hatóságilag engedélyezett felár a különböző bányákból kikerülő szén árát különböző mértékben 7 l /2 koronától 22 koronáig emelte métermázsánként, mindennek dacára a hazai szón ára a kötött gazdálkodás következtében jóval alacsonyabb volt a külföldinél. Az említett intézkedés tehát, — nem is tekintve azt, hogy elejét vette fizetési mérlegünk a nagymérvű szénbehozatal okozta romlásának s hogy továbbá a hazai iparnak jelentékeny foglalkoztatást biztosított, közgazdasági szempontból eredményes volt. »Széntermelésünk a hazai fogyasztást teljesen még most sem fedezi. Termelésünk az 1922. évben előreláthatólag mintegy 6 millió tonna lesz, szükségletünk pedig meghaladja a 8 millió tonnát. A termelés fokozása érdekédben szükséges beruházások tekintetében a helyzet a múlt évhez képest nem változott, a lökést tehát ismét csak a hatósági intézkedés adhatja meg. A beruházások ós a szedhető felár nagysága, valamint a beruházások költségeinek azon része, amelynek fedezésére a felár felhasználható, a viszonyoknak megfelelően esetről-esetre lesz megállapítandó. 19. §-hoz. Az italmérési (elárúsítási) engedélyek felülvizsgálata a pénzügyi és közigazgatási hatóságoknál felmerült technikai akadályok következtében az 1921. évi december hó 31. napjában meghatározott határidőn belül előre-
