Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-379. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése gróf Andrássy Gyula, Rakovszky István, gróf Sigray Antal és Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyében
118 379. szám. és Rakovszky István nemzetgyűlési képviselők vallomásából megállapítható,, hogy a lázadás bűntettének elkövetésére szövetkezet csoport s illetve annak tekintélyes része Rakovszky István és gróf Andrássy Gyula nemzetgyűlési képviselők letartóztatásának időpontjában még együtt — bár menekülésszerű visszavonulásban — volt, s a további visszavonulásban az iratokból megállapíthatólag részben ama körülmény gátolta, hogy a vasúti sínek Tatán túl felszedve voltak, részben pedig, hogy a kormányhű csapatok a lázadó csoportot bekerítették. E mellett az iratokból megállapíthatólag, a lázadás nem szorítkozott egy területileg szűken körülhatárolt körzetre, hanem kiterjedt a Budapest—Győr—Soproni országrészekre, amelyen belül egyes helyeken a lázadás bűntettének ismérvei még a Tatán foganatosított letartóztatás időpontjában is fennforogni látszottak, sőt megállapíthatók voltak. Mivel tehát gróf Andrássy Gyula és Rakovszky István nemzetgyűlési képviselők letartóztatása ezen — bár menekülésszerű visszavonulásban levő csoportosulás közben törtónt, kétségtelen, hogy reájuk nézve a BP. 142. §-ának 1. pontjában körülírott tettenkapás tényálladékának fennforgása feltótlenül megállapítható. Az előadottakon kívül megállapítható a tettenkapás tényálladékának fennforgása nevezett képviselőkkel szemben a Bp. 142. §-ának 2. bekezdése alapján is. Ennek rendelkezése szerint: a tettenkapás esete »ha valakimint szemtanú, vagy szemtanú által figyelmeztetve, a tettest vagy részest azonnal í a bűncselekmény elkövetése után elfogta, vagy üldözőbe vette.« Az iratokI ból megállapítható lag a lázadás leverésére a magyar kormány által kiküldött csapatok a lázadó csoportot nyomban üldözőbe vették s a nevezett két nemzetgyűlési képviselő letartóztatása ezen üldözés közben foganatosíttatott. A tettenkapás tényálladékának fennforgása tehát gróf Andrássy Gyula ós Rakovszky István nemzetgyűlési képviselőkkel szemben a Bp. 142. §-ának 2. pontja alapján is megállapítható. Gróf Sigray Antal nemzetgyűlési képviselő, mint a nyugati vármegyék részére kinevezett kormányzó az iratokból megállapíthatólag a lázadó csoportnak tagja volt, annak céljai elérésében tevékeny részt vett, rendeleteket adott ki, katonai csapatok felesketése, vasúti szerelvények összeállítása, postaés távirdahivatalok megszállása stb. tárgyában, saját vallomása szerint is ezen önként vállalt feladatának teljesítése közben tartóztattatott le, reá nézve tehát a Bp. 142. §-ának 1. pontjában meghatározott tettenkapás tényálladékának fennforgása kétségtelenül megállapítható. Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő az ügyészi indokolás szerint Rakovszky István kormányának belügyminisztere lett, s a budapesti szervezkedést irányította. Yele szemben a büntető perrendtartás 142. §-ában meghatározott tettenkapás tényálladékának fennforgása minden jogi kételyt kizáróan ugyan meg nem állapítható, azonban tekintettel ama körülményre, hogy mint Rakovszky István kormányának kinevezett, vagy legalább is kinevezni szándékolt minisztere, a lázadó csoport vezetősége által igen fontos állásra volt r kiszemelve, tekintettel azon exponált magatartásra, amelyet a királykérdésben mindenkor tanúsított, végül tekintettel ama súlyos gyanuokokra, amelyek eifogatásának elrendelése alkalmával valószínűsíteni látszottak, hogy a lázadó csoport budapesti szervezkedését előmozdította — amely gyanuokok egyébként a le folytatott nyomozás során teljes mértékben beigazolódni látszanak — a kormány ideiglenes intézkedése teljesen indokolt, ama súlyos felelő^ségnól fogva, amellyel a kormány az állam jogrendjének és belső bókéjének á megóvása tekintetében tartozik.
