Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-379. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése gróf Andrássy Gyula, Rakovszky István, gróf Sigray Antal és Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyében

379. szám. 119 Gróf Andrássy Gyula, Rakovszky István, gróf Sigray Antal és Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselők letartóztatása a tettenkapás tényálladékának fennforgásától eltekintve is indokolt volt, mert cselekményük oly 'természetű bűncselekmény volt, amely az ország belső békéjét a legnagyobb mértékben megzavarta s amelynek azonnali üldözése az ország jogrendjének és belső bókéjének a megóvása szempontjából szükséges volt. Indokolt volt a kormány eljárása, mely szerint a megnevezett nemzetgyűlési képviselők szabadságának korlátozása céljából a mentelmi jogban rejlő sérthetetlenség akadályát ideiglenesen elhárította, mert az állam súlyos mértékben megzavart belső békéje ós jogrendje minden kétséget kizáró és megnyugtató módon helyreállítható csak úgy volt, ha a bűncselekmény kezdeményezői és főrészesei minden további lehetőségétől elzáratnak, a bűncselekmény esetleges folytatásának. Indokolttá tette nevezett nemzetgyűlési képviselők letartóztatását ama súlyos felelősség is, amellyel a miniszterek az állam jogrendje, biztonsága ós benső békéje fenntartása ós biztosítása tekintetében tartoznak, s amely kötelességüknek elmulasztása esetén az 1848. évi III. t.-c. 32. §-ának e) pontja alapján joggal felelősségre vonathatnak. Kétségtelen, hogy a minisztérium az állam jogrendjének, belső békéjének ós biztonságának fenntartásáért a felelősséget csak az esetben viselheti, ha minden eszköz rendelkezésére áll ezen fontos államérdekek megóvására.- Amennyiben tehát a mentelmi jogban rejlő sérthetetlenség elve összeütközésbe kerülne azon legfontosabb államérdek megóvására feltótlenül szükséges kormányintézkedésekkel, kétségtelen, hogy -a minisztériumnak a saját felelőssége fenntartása mellett jogában áll ideiglenesen, mindaddig, amíg az illetékes Ház a kérdéses ügyben állást foglalhat, a mentelmi jogban rejlő sérthetetlenség akadályát elhárítani, s az elkerülhetetlenül szükséges óvóintézkedéseket a mentelmi jogra való tekintet nélkül megtenni. Ezen, az állam szükség jogán alapuló, kivételes jog azonban igen természetesen a minisztériumot csak az esetben illeti meg, ha a törvényhozás illetékes Háza — ezidőszerint a Nemzetgyűlés — együtt nincs, s ily módon annak s illetve a mentelmi bizottságnak összehívása azonnal foganatosítható nem lenne. Ily esetben is azonban igen természetes, hogy a kormány a tett rendkívüli intézkedésekről a Ház összeülése után annak nyomban jelentést tenni tartozik, amely azután határozatával dönti el, vájjon a kormány tett intézkedése elkerülhetetlenül szükséges és indokolt volt-e, mely esetben a kormány egyúttal intézkedése tárgyában a félmentvényt megkapja, vagy az intézkedés indokolt nem volt, mely esetben egyúttal megállapíttatnék, hogy a kormány az érdekelt képviselő mentelmi jogát megsértette. Mivel az előadottak alapján a mentelmi bizottság 8 szavazat ellenében 9 szavazattal meghozott határozatával úgy találja, hogy a kormány által Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula, gróf Sigray Antal és Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselők személyes szabadságának korlátozása tárgyában tett ideiglenes intézkedések az állam belső rendjének és békességének helyreállítása céljából feltétlenül szükségesek, és a kormány tagjait terhelő felelősség okából indokoltak voltak, a kisebbségi különvélemény bejelentésének tudomásulvétele mellett javasolja a Nemzetgyűlésnek, hogy a kormánynak ez ügyben tett intézkedéseit helyeslőleg tudomásul réve, s a kormánynak ez ügyben tett intézkedéseiért a felmentvényt megadva, mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula, gróf