Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-330. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről
66 330. szám. törzskontingenseik arányában részesülnének, a kontingenssel nem bíró* mezőgazdasági szeszfőzdék pedig 600 hektoliter termelési keretben részesülnének. Az ipari szeszfőzdék részére jutó termelési keretben az egyes ipari szeszfőzdék a köztük e tekintetben létrejött megállapodáshoz képest,, illetve eddigi termeléseik arányában volnának rószesítendők. A termelési keretet, ha a fogyasztási viszonyok indokolják, az előző évek tényleges fogyasztásának figyelembe vételével a szeszérdekeltség javaslatainak meghallgatása után a pénzügyminiszter megfelelően felemelheti. A felemelt termelési keretből a-mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék megfelelő arányban volnának részeitetendők és az ily módon a mezőgazdasági szeszfőzdéknek jutó keret részben a már meglevő mezőgazdasági szeszfőzdék kereteinek kiegészítésére, részben pedig újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék rószeltetésére volna fordítandó. A kitermeletlenül maradt termelési keret pótkeret alakjában kiosztható oly módon, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék részéről kitermeletlenül maradt keretben a mezőgazdasági szeszfőzdék, az ipari szeszfőzdék részéről kitermeletlenül maradt termelési keretben pedig az ipari szeszfőzdék részesülnek. Szükségesnek tartotta továbbá az érdekeltség, hogy a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz értékesítése az érdekeltség bevonásával állami ellenőrzés alatt álló szervezetre" bízassék, mert csak ily módon válnék lehetővé a szesszel való üzérkedés és az ezzel járó visszaélések kiküszöbölése, valamint a szeszkiviteli alkalmak kihasználása A szesz ugyanis a termelési időszak folyamán nem termeltetik egyenletesen, és így egyes hónapokban nagyobb tömegek kerülnek, illetve kerülhetnek piacra amelyek az árakat erősen nyonják, máskor viszont a termelés marad a fogyasztás mögött, ami nagy áremelkedést okoz. Szükségesnek tartotta az érdekeltség azt. is, hogy á mezőgazdasági szeszfőzdék az ipari szeszfőzdékkel szemben, továbbá a kisebb mezőgazdasági szeszfőzdék a nagj^obb mezőgazdasági szeszfőzdékkel szemben, a kisebb ipari szeszfőzdék a nagyobb ipari szeszfőzdékkel szemben védelemben részesüljenek. Yégül szükségesnek tartotta az érdekeltség a szesz ipari felhasználásának é's a szesz kivitelének lehető előmozdítását. Amint az idézett 1921 évi VIII. t-cikkre vonatkozó tőrvény javaslat indokolásában már részletesen kifejtetett, a szeszterruelésnok bizonyos határig való állami szabályozása okvetlenül szükséges, különösen a mai viszonyok mellett, amidőn a szeszipar főleg mint mezőgazdasági ipar egyike lesz ama iparoknak, amelyekre az ország gazdasági újjáépítése alapítandó. A szesztermelés közgazdasági nagy jelentőségénél még sokkal nagyobb a szesztermelés fontossága állampónzügyi szempontból. E tekintetben elegendő arra utalnom, hogy az 1921/22. évi költségvetési előirányzatban a szeszadóbevétel több, mint egy milliárd koronával irányoztatott elő és így ez az államháztartás eg3 T ensúly'nak helyreállítása és fenntartása szempontjából kétségkívül igen nagy jelentőségű. Ehhez képest a szesztermelés szabályozásánál az állampénzügyi szempont a legfontosabb és elsősorban irányadó. Ezt a körülményt egyébként az érdekeltekkel folytatott tárgyalások során a,z érdekeltségek képviselői is elismerték. Az érdekeltség által a fentiek szerint a szesztermelés .szabályozására nézve előterjesztett kívánságok állampénz ügyi szempontból nem kifogásol-
