Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-330. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről
330. özám. 67 hatók, illetve azok az állampénzügyi szemponttal összhangban vannak ós így a szesztermelés szabályozásánál figyelembe vehetők. De összhangban vannak azok tulaj donképen a szesztermelés szabályozásánál eddig alapul szolgált alapelvekkel is, aminthogy az érdekeltség is ismételten hangsúlyozta és kérte, hogy a szesztermelés újabb szabályozásánál a múltban helyesnek bizonyult alapelvek a megváltozott viszonyokhoz képest megfelelően módosítva továbbra is fenntartassanak. Ezek az alapelvek: a termelésnek a fogyasztással összhangba hozatala, a mezőgazdasági szeszsermelésnek a belterjes gazdálkodás érdekében való lehető kiterjesztése, a kisebb üzemeknek a nagyobb üzemekkel szemben való védelme, a szesz ipari felhasználásának és a szesz kivitelének előmozdítása. Ezen okok és alapelvek szem előtt tartásával készült a jelen javaslat. A javaslat egyes szakaszaihoz a fentieken kívül még a következőket bátorkodom megjegyezni: Az 1. §-ho2. E szakasz szerint a szeszfogyasztási adó az 1921. szeptember 1-től fogva termelendő szeszre nézve minden hektoliterfok alkohol után 1 K 60 f-, ós a fogyasztási adónak a kisebbik és nagyobbik adótétel szerint való megkülönböztetése az 1921. szeptember 1-től fogva termelendő szeszre nézve megszűnik. A jelenleg érvényben levő törvényes határozmányok szerint a szesztermelés a szeszkontingens rendszer útján van szabályozva. Ennek a rendszernek a lényege a következő: a fogyasztási adónak két tétele van, egy kisebbik ós egy nagyobbik. (A kisebbik ez idő szerint 1 K 60 f, a nagyobbik 1 K 80 f.) Az egy-egy termelési időszakban a fogyasztási adónak kisebbik tétele mellett termelhető alkoholmennyiség megállapíttatik ós a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék között szétosztatik. Az egyes szeszfőzdék által a részükre kiosztott kontingensen felül termelt szeszmennyisóg pedig a fogyasztási adó nagyobbik tétele alá esik. Ennél a rendszernél tehát bizonyos határokon belül (így pl. a kontingenssel biró mezőgazdasági szeszfőzdéknél óvenkint 1680..hektoliter termelésig) az illető szeszfőzdétől függ, hogy a részére kiosztott kontingenst túllépi-e. Az esetleges egyéb korlátozásoktól eltekintve, ebből a szempotból csak az a korlátozás, hogy a kontingensén felül termelt szesz a fogyasztási adó nagyobbik tótele alá esik és így megadóztatás esetén jobban van megterhelve, mint a kontingens szesz. Ezzel szemben a jelen javaslat szerint a szesztermelés szabályozása oly módon történik, hogy .megállapíttatik a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben az egyes termelési időszakokban termelhető alkoholmennyisóg, és ez az egyes szeszfőzdék között felosztatik. * Az így megállapított termelési keretet az egyes szeszfőzdék túl nem léphetik. Minthogy pedig a szeszfőzdék a termelési kereteket túl nem léphetik, a szóban levő rendszer alkalmazásától kezdve, vagyis az 1921. szeptember 1-től fogva termelendő szeszre nézve nincs szükség a fogyasztási adónak & kisebbik és nagyobbik adótétel szerint való megkülönböztetésére, illetve a termelésnek oly módon való szabályozására, hogy egy magasabb tételű fogyasztási adó alkalmazása által a termelés korlátoztatik. 9*
