Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-330. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről

330. szám. 6.5 literrel lehet számírásba venni. Az évenkint adómentes felhasználásra kerülő szeszmennyisóg pedig legfeljebb 40-80.000 hektoliterre tehető. Ezzel szemben az ország ez idő szerint magyar közigazgatás alatt álló területén levő mezőgazdasági és ipari szeszfőzdéknek össztermelése a háborút megelőző időkben mintegy 500.000 hektoliter volt. Ezen szeszfőzdék terme­lése a háború alatt, illetve a háború után még mindig tartó rendkívüli' viszonyok mellett a háborút megelőző időkben elért évi 500.000 hektoliteren lényegesen elmaradt, mert a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék üzemét a rendkívüli viszonyok tartama alatt közélelmezési ós takarmányozási szem­pontokból erősen korlátozni kellett Ezenkívül a tüzelőanyag beszerzésének nehézségei, valamint a munkabérek és általában a termelési költségek nagyon magas volta is gátlóan hatott a szesztermelésre. Minthogy pedig a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék termelésének jelen­tékeny részét közszükségleti célokra igénybe kellett venni, a szóban levő különben is mérsékelt termelésből csak egy csekély rész állt rendelkezésre a fogyasztás céljaira. A" fogyasztás azonban még az így rendelkezésre álló csekély mennyiséget sem vette teljesen igénybe, mert a fogyasztási szesz magas előállítási költségei, valamint egyéb körülmények folytán a szesz piaci ára oly magas, hogy azt csak a megfelelő fizetőképességű fogyasztás tudja elviselni. Mindezekhez képest az évi szeszfogyasztás ez idő szerint mintegy 120.000 hektoliterre tehető és így a fejenkinti szeszfogyasztás csak 1*5 hektoliter­fokot tesz. Az általános közgazdasági helyzet javulásával nevezetesen, ha a szesz­főzési nyersanyagok, valamint a tüzelőanyagok az eddiginél nagyobb mérv­ben rendelkezésre fognak állani, illetve könnyebben beszerezhetők lesznek, a szesztermelés előreláthatóan mindinkább növekedni fog. A rendes viszonyok teljes helyreálltával pedig az ország ez idő szerint is magyar közigazgatás alatt álló területén lévő mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék újból képesek volnának a háborút megelőző időkben termelt 500.000 hektoliternyi szesz­mennyiséget előállítani, holott a fentiek szerint az ország ez idő szerint is magyar közigazgatás alatt álló területén a -rendes viszonyok helyreálltával is legfeljebb évi 240—280.000 hektoliter szeszre lesz szükség. Ehhezképest és figyelemmel arra, hogy a fentiek szerint a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék termelése a folyó 1920/1921. termelési időszak második részében már is úgy alakult, hogy a termeléssel a fogyasztás nem tudott lépést tartani ós így túltermelés következett be, a mezőgazdasági ós ipari szesz­főzdék részéről az a kívánság merült fel, hogy a szesztermelés korlátok közé szoríttassék, illetve a szesztermelés a fogyasztással és a szeszszüksógletekkel arányba hozassék ós e célból az egész szesziparra kiterjedő termelési keret állapíttassák meg. Mert ámbár remélhető, hogy jövőben a szeszfogyasztás ós a szesznek ipari célokra való felhasználása a jelenlegi fogyasztáshoz képest emelkedni fog és a szeszkivitel szempontjából is a viszonyok kedvezőb­ben fognak alakulni, a rendes viszonyok helyreálltával oly nyersanyag mennyi­ségek fognak szesztermelésre rendelkezésre, állani, hogy azok korlátozás nélkül való felhasználása veszélyes túltermelést idézne elő. Az érdekeltség további kívánsága szerint az így megállapítandó termelési keret, mely a fentiekhez képest mintegy évi 240.000 hektoliter szeszmennyi­séggel volna meghatározandó, a mezőgazdasági és -ipari szeszfőzdék között a két érdekeltség megállapodásához képest volna szétosztandó akképen, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék a részükre jutó termelési törzskeretben eddigi Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XI. kötet. 9

Next

/
Thumbnails
Contents