Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-326. Törvényjavaslat a gazdasági felügyelő szolgálatról

326. szám. 31 erdészeti és állategészségügyi szolgálatra vannak külső vidéki hivatalaink. - Ezek mellett — a földmívelésügyi minisztérium egynehány külső szakemberétől eltekintve — a gazdasági felügyelőség az egyetlen rendszeres külső, * vidéki gazdasági hivatal, melynek munkájára gazdaságfejlesztő törekvésünk támaszkodhatik. Ez egyetlen ily természetű külső hivatalunk sem régi keletű és ez sem rendszeres meggondolás alapján létesült. A szükség hozta létre és a szükség fejlesztette annyira, amennyire mostanig kifejlődhetett. 1896-ban az egész ország területén öt állattenyésztési kerületi felügyelőség létesült, eredetileg csak az állattenyésztés és a vele kapcsolatos tejgazdaság fejlesztését célzó feladattal. De csakhamar kitűnt, hogy ez az Öt állattenyésztési felügyelő még e korlátolt feladatot sem végezheti el. Kitűnt azonban egyúttal az is, hogy nem elég ilyen módon csak az állattenyésztés ós tejgazdaság ügyét felkarolni. Amint több ós több térre terjedt ki az államkormányzati gondoskodás, mind több ós több feladat hárult az állattenyésztési felügyelőségekre, úgy hogy amikor e hivatalok címe hivatalosan is gazdasági felügyelőségekre változik, a valóságban már rég nem voltak azok tisztán állattenyésztési felügyelők. A feladatkör bővülése a gazdasági felügyelőségek munkaerejének növelését és . ezzel kapcsolatban azt is követelte, hogy működési területük kisebb, érintkezésük legalább a külső közigazgatással közvetlenebb legyen. 1912-ben minden vármegyei törvényhatóság székhelyén külön vármegyei gazdasági felügyelőség létesült. Ez évben törvényi szabályozást is nyer a gazdasági felügyelői szolgálat, de csak abban a tekintetben, hogy az 1912. évi XXIII. t.-c

v a vármegyei gazdasági felügyelőségek működését a törvényhatósági közigazgatás keretébe is szervesen beillesztette, hogy az általános közigazgatás intézkedéseiben is inkább érvényesüljenek a mezőgazdasági érdekek. Mivel a földmívelésügyi minisztérium töj)bi külső szakhivatalainak működése csak egy-egy különleges érdekkörben mozog, a mezőgazdaság rendkívül tágas terén a gazdasági felügyelőségékre háramlik úgyszólván minden, amit a mezőgazdaságért hivatali eszközökkel tehetünk. A gazdasági felügyelőségek képviselik az összes mezőgazdasági érdekeket mindenütt, ahol azok hivatali képviseletéről szó lehet; ők vannak hivatva tájékoztatni a földmívelésügyi kormányzatot a mezőgazdaság mindama jelenségeiről, amelyeknek a föld-mívelósügyi kormányzat szempontjából fontossága van; ők képviselnek a vidéken minden gazdaságfejlesztő kezdeményezést ós ők foganatosítanak minden intézkedést, amelyek nem az általános közigazgatás körébe vágó intézkedések tárgyai, sőt a törvényhatósági közigazgatás körében is ők látják el a gazdasági szakszolgálatöt. Ujabb törvények és rendeletek a feladatok .„ egész sorozatát bízzák a gazdasági felügyelőségekre, mint egyetlen olyan külső hivatalra, amely hivatal gazdasági feladatokra igénybe vehető. És mindezek mellett a gazdasági felügyelőségekre kellene számítanunk a tekintetben is, hogy szorosan vett igazgatási teendőik mellett arra is törekedjenek, hogy a gazdatársadalom tanulatlanabb rétegeibe a jobb gazdálkodás iránt fogékonyságot öntsenek. Nyilvánvaló, hogy az egy-kób — legfeljebb három — szakképzett tisztviselőből álló vármegyei gazdasági felügyelőség ennek a rendkívül sokoldalú, nagyfontosságú és nagyterjedelmű feladatnak meg nem felelhet. Nem felelhet meg a tekintetben, hogy tisztviselői a legmegfeszítettebb szorgalom mellett sem győzik azt a munkát, amit egy egész vármegye területén el kell vógezniök. Nem is szólva az állattenyésztés, legelőgazdaság ós az összes gazdasági ágakban, valamint a birtokrendezések körül a gazdasági