Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-320. Törvényjavaslat az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-től december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

ÍÖ , * B20. szám. A felsorolt jogi személyeknek, alapoknak, alapítványoknak és intézményeknek háborús államadóssági címletei helyett, feltétlenül évi 5°, o-kal kamatozó töiiesztéses állami kölcsönköt vények bocsátandók ki, az ingatlan vagyonváltság financirozása közhiteli szempontokból azonban valószínűleg célirányosabban vihető keresztül záloglevelek, mint állami kölcsönkötvónyek kibocsátása útján, amiért is a kibocsátásra nézve vagylagos felhatalmazást kérek, hogy módomban legyen a viszonyok kialakulásához képest kedvezőbbnek látszó megoldást választani. A törvényszakasz világos rendelkezéseire való tekintettel annak bővebb indokolását mellőzhetönek tartom s csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy miután előállhat annak a szüksége, hogy az állami kölcsönkötvények, illetőleg vagyon váltság-záloglevelek kibocsátásáig azok ellenértékére részben előleget vegyek igénybe, erre nézve is felhatalmazást kérek a törvényszakasz utolsó bekezdésében. 7. §-hoz. Az 1902 : V. t.-c. 7. §-a akként intézkedett, hogy az 1888. évi XXXVI. t.-c. alapján az italmórési'jogokért adott . kártalanítás céljaira kibocsátott kötvények közül azok, ametyek 1902. év március hó 15-én magyarországi városok-és községek (ideértve az úrbéreseket is) nevére kötményezve voltak, szintén bevonandók; de ezek helyett nem 4°/o-kal kamatozó járadékkölcsönkötvények bocsátandók ki, hanem a pénzügyminiszter jogosult város vagy község nevére szóló oly sorsolás alá nem eiő kötvényeket kiállítani, amelyek ugyanoly névértékre szólanak, mint aminőre az italmérési jogokért adott kártalanítás fejében nyert kötvények szóltak ós amely uj kötvények alapján a jogosult ugyanazt a kamatösszeget veheti fel az állampénztárból, mint amelyet az italmérósi jogért adott kártalanítás fejében nyert kötvények után eddig élvezett. A városoknek és községeknek járó kamatok minden adótól mentesítettek. A hivatkozott törvénynek ez az intézkedése azt célozta, hogy a városok és községeknek kamatjövedelme ne csökkentessék. Minthogy azok az indokok, amelyek annak idején szükségessé tették, hogy a városok és községek különleges elbánásban részesüljenek, jelenleg is, sőt talán fokozottabb mérvben is fennállanak, méltányosnak tartom, hogy az 1902: V. t.-c. 7. §-a alapján kiadott kötvények mentesíttessenek a magyar államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról szóló törvényben megállapított 20°/o-os vagyonváltság alól. 8. §-hoz. A büntetóspénzek országos alapját az 1892: XXVII. t.-c. le tartóz tatási intézetek építésére, javító intézetek létesítésére és rabsegélyezésre rendelte, A büntető törvények és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről ós módosításáról szóló 1908: XXXVI. t.-c. (Bn.) a javító nevelés alkalmazását lényegesen kiterjesztette egyrészt azzal, hogy a javító nevelés alá vonható személyek körét kibővítette, idesorozván a bűnvádi felelősségre nem vonható oly fiatalkorúakat is, akik eddigi környezetükben erkölcsi romlásnak vannak kitéve és azokat is, akik fogházbüntetésüket kiállották, másrészt azzal, hogy a bíróság a javító nevelést határozatlan időre is kimondhatja és a javító nevelésre addig a huszadik évben megállapított korhatárt a huszonegyedik évre emelte fel. E törvényes rendelkezések, valamint a fiatalkorúak bűnözésének egyébként