Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-320. Törvényjavaslat az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-től december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról
\ 320. szám. 11 is folytonos emelkedése folytán a Büntetésponzek országos alapja az 1911. évtől kezdve a javító nevelés költségeinek fedezésére elégtelennek bizonyult, a mutatkozó hiány fedezetéről tehát az igazságügyi tárca hitele keretében kellett évről-évre gondoskodni. Mivel azonban az igazságügyi tárcának az alapkiadásaihoz való hozzá járulása, úgy a javító nevelésre utaltak létszámának mint az eltartásukkal járó költségeknek folytonos emelkedése következtében az 1911. évtől az 1920/21. év végóig megállapított költségvetésekben 480.515 K-ról 17,985.798 K-ra ; az alap rendes bevétele viszont 1,486.092 K-ról csak 3,434.274 K-ra emelkedett és így a hozzájárulás ezidőszerint az alap rendes bevételeinek már az ötszörösét is meghaladja: nyilvánvaló, hogy a Büntetóspénzek országos alapja rendeltetésszerű hivatása egy részének, a javító nevelés költségeinek fedezésére is elégtelennek bizonyulván, már egymaga ez a körülmény is mutatja-, hogy az alap rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált ós így további fentartása feleslegesnek bizonyult. 9. §-hoz. Az üzletszerű (bookmaker) fogadások utáni illeték nem emelhető oly mértékben, mint a kölcsönös (totalisateur) fogadások utáni illeték. Az üzletszerű fogadásoknál ugyanis a megalkudott... nyerési osztalék a fogadások 90°/o-ánál aufpari — 4:1 között mozog és így a fogadók minden nyerési eshetőséget elvesztenek, ha az illetéknek mondjuk 20%-ra emelés esetén megnyert fogadásuk után a feltett összeg 1 /s részét volnának kénytelenek illeték fejében leadni. Üzletszerű fogadásokat kötnek az istálló tulajdonosok, kik ezúton hozzák be a mai horribilis lótartási és training költségek (lovankint kb. évi 80.000 K) egy részét, mert a kitűzött díjakból még legkedvezőbb nyerési esetben sem lehet a lótartási és trainingköltségeket fedezni. Ha már most lehetetlenné válik az istállótulajdonosoknak, hogy költségeik nyerési alappal bíró fogadások révén megtérüljenek, ennek következménye a versenyügy csődje, melynek közgazdaságilag kiszámíthatatlan káros következményeire nem kell külön reámutatni. Példa erre Kémet-Ausztria, hol lO^.'-elejón nagy mértékben emelték az üzletszerű "fogadások utáni illetéket, minek következménye a versenyek beszüntetése volt, úgy. hogy a versenyekkel szemben mindig ellenséges álláspontot elfoglaló szocialista-kommunista kormány kénytelen volt az osztrák nemzetgyűlés elé a fogadási adó újbóli leszállítására irányuló törvényjavaslattal lépni, amit aztán a nemzetgyűlés el is fogadott. 10. §-hoz. A vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október 14-én létrejött nemzetközi egyezmény (1892 : XXV. t.-c.) 57. cikkében foglaltak értelmében Bernben Központi hivatal állíttatott fel. A Nemzetközi Egyezmény kiegészítő részének nyilvánított, a Központi hivatal felállítására vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint a Központi hivatalnak előbb a felállítása alkalmával 100.000 frank összegű évi hitel bocsáttatott rendelkezésre, amely hitel az 1900: XLIV. törvénycikkel beiktatott második pótegyezménnyel további intézkedésig évi 110.000 frankra emeltetett fel. A szabályzat szerint a Központi hivatal költségei a szerződéses államok 2*
