Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

154 337. szám. Hogy kit kell a mozgófényképészeti mű szerzőjének tekinteni, arra nézve a törvényjavaslat nem tartalmaz rendelkezést, mert a régi törvény fenntartott rendszeréhez képest a törvényjavaslat másféle műveknél sem foglalkozik a szerző személyének megjelölésével. Azoknál a mozgófényképészeti műveknél, amelyek a fentiekhez képest a fényképészeti művekkel egyenlő védelemben fognak részesülni, nem támadhat kétség a szerző személyére nézve. A szerző az lesz, aki a természet vagy az élet képeit a mozgófényképező géppel felvette és aki — ha eredeti mozgófényképészeti műről van szó — felvételének a bemutatandó események vagy ábrázolások csoportosításában (kiválasztásában, beállításában) vagy egj'éb módon egyéni és eredeti jelleget adott. Ellenben azoknál a mozgófónyképészeti műveknél, amelyek mint a költészet, a tudomány vagy a művészet szerzeményei az írói művekkel vagy a képzőművészeti alkotásokkal egyenlő védelmet fognak élvezni, az alkotó tevékenységnek ós közreműködésnek annyi változata lehetséges, hogy csak a konkrét eset körülményeiből lesz a legtöbb esetben megállapítható: kit vagy kiket kell a kérdéses mozgófényképészeti mű szerzőjének vagy társszerzőinek tekinteni. -74. §, Minthogy a mozgófónyképészeti műnek érvényesülése a nyilvános előadásban összpontosul, ennélfogva a mozgófénykópószeti műnél — hasonlóan a színművekhez és a zeneművekhez — a nyilvános előadás jogát a szerző kizárólagos jogkörébe kellett utalni, figyelem nélkül arra, vájjon tekinthető-e a mozgófénykópószeti mű színműnek vagy nem. Eszerint a mozgófényképészeti művek mindenféle faj a —— a törvényjavaslat 84. §-ának második bekezdésében foglalt. átmeneti rendelkezésektől eltekintve — csak a szerző beleegyezésével lehet nyilvános előadás tárgya s e nyilvános előadásra megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyeket az 53—54. §-ok (az 1. §. második és harmadik bekezdésének, továbbá a 2—9. §-oknak idézésével) és az 56—59. §-ok a színművek ós a zenés színművek előadására nézve tartalmaznak. Minthogy a törvényjavaslat 55. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő alkalmazása a mozgófónyképészeti műveknél a védelem időtartamára nézve kétségekre adhatott volna . okot, a mozgófénykópószeti művek védelmi ideje a 75. §-ban önállóan nyert meghatározást. A nyilvános előadás a törvényjavaslat szóhasználata szerint különbözik a mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatástól (60. és 68. §-ok). Az előadásnál a színtér mozgó elevenséget tükröztet vissza, a bemutatásnál képzőművészeti alkotások vagy fényképészeti müvek nyugvó állapotban kerülnek szemeink elé. Mozgófónyképészeti műveknél, amelyek a képzőművészeti alkotásokkal vagy a fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesülnek, a 74. §-ban megállapított nyilvános előadási jog mellett a mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatásnak a megfelelően alkalmazandó 60. vagy 68. §. szerint igényelhető «rjoga sem látszik feleslegesnek, mert ily mozgófényképészeti művek egyes kiragadott képei a kinematográfkészüléktől különböző valamely más mechanikai vagy optikai készülék segélyével nyugvó állapotban is bemutathatok s az ilyen bemutatás, ha üzletszerű, a szerző ellenőrzését éppen űgy megkívánja, mint általában a képzőművészeti alkotásoknál és a fényképészeti műveknél.