Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

140 337. szám. műveket és némajátékokat, amelyek szinrehozásának módja írásban vagy másként meg van örökítve«. Minthogy a törvényjavaslat az 1884 : XVI.'törvénycikk fentartott rend­szeréhez képest nem tartalmazza a-védelemben részesülő művek összes fajai­nak kimerítő felsorolását, ennélfogva a némajátékokról és a koreográfiai mű­vekről, amelyek lényegükben színművek, a törvényjavaslat a módosított berni egyezmény adta védelem kifejezett biztosítása végett közvetlenül a színmű­vek első megemlítése (48. §.) után az 50. §-ban rendelkezik. E rendelkezés nem újítás, mert kifejezett rendelkezés hiányában sem. merült fel nálunk eddig kétség aziránt, hogy a némajátékok és a koreográfiai mű­vek minden vonatkozásban védett művek ós hogy nyilvános előadásuk szem­pontjából a színművekkel, ha pedig zenéjük is van, a zenés színművekkel egyenlő védelemben részesülnek, A módosított berni egyezménynek ,német indítványból eredt az a kikötése, hogy e művek 'színrehozásának módja írás­ban vagy másként meg legyen örökítve, hazai szempontból figyelmen kívül hagyható, mert a magyar szerzői jogban a védelemnek általában nem érvé­nyességi kelléke az, hogy az írói mű írásban legyen megörökítve s mert a »másként«, tehát valamiféle módon történt megörökítés oly természetes köve­telmény, amelyet e helyütt külön kiemelni fölöslege's volna. Régi 50. és 51. §.' V Az 1884 : XVI. t.-c. 50. és 51. §-ában foglalt rendelkezéseket a törvény ­javaslat egészen mellőzte a következő okokból: Az 1884: XVI. t.-c. 50. £-ának első bekezdésében" foglalt' rendelkezés a törvényjavaslat 49. gának általános szabálya mellett teljesen fölösleges. Ezt a rendelkezést már az 1884 : XVI. t.-c. megalkotása idejében is csak "annak az ósdi jogállapotnak visszhangja tette indokolttá, amely szerint a »nyom­tatásban megjelent« és »árúba bocsátott« színművek és zenés színművek sza­badon előadhatók voltak. Az 1884: XVI. t.-c. 50. §-ának második bekezdéséhez képest: színpadon kívül a »nyomtatásban megjelent« és »árúba bocsátott« zenés színművekből nyitányok, felvonásközi és »egyéb zenerészek« a jogosult beleegyezése nélkül is előadhatók voltak akkor is, ha a szerző az előadási jogot az 1884: XVI. t.-c. 51. §-ának megfelelően fentartotta. Ez a méltánytalan rendelkezés a zenés színművek zeneszerzőit színpadon kívül kizárólagos előadási jogUK. java­részétől fosztotta meg ps nem nyújtott nekik módot annak kikényszerítésére, hogy megjelent zenés színműveiket akaratuk ellenére nyilvánosan ne játszhas­sak valamely városban addig, amíg a zenés színmű abban a városban színre nem került. Ez a rendelkezés akkor is rászolgálna a törlésre, ha nem állana ellentétben a módosított berni egyezmény 11. cikkének rendelkezéseivel. Az 1884 : XVI. t.-c. 51. §-a megjelent zeneművek nyilvános előadásának kizárólagos jogát csak abban az esetben adta meg a zeneszerzőnek, ha a mű címlapján vagy a mű elején az előadási jog a szerző részére volt fentartva. Ezt a rendelkezést azért kellett mellőzni, mert a módosított berni egyezmény 11. cikkének 3. bekezdése szerint: a szerzők avégből, hogy az egyezmény 11. cikkének megfelelő védelmet élvezzék, nem kötelesek műveik megjelenésekor nyilvános előadásukat megtilt- ni. A törvényjavaslat 85. §-a idevágó átmeneti rendelkezést tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents