Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

337. szám 141 51. §'. (Régi 53. és 54. §) A törvényjavaslat 51. §-a az 1884 : XVI. t.-c. 53. ós 54. §-ában foglalt rendelkezéseket helyettesíti ós a nyilvános előadás kizárólagos jogát az idézett törvény 53. és 54. §-ában említett fordításokon ós átdolgozásokon kívüla 8. §-ban felsorolt összes egyéb művek nyilvános előadására is kiterjeszti, amennyiben e műveket színműveknek, zenés színműveknek vagy zeneműveknek lehet tekinteni. Az, hogy a fordítás, átdolgozás, alkalmazás stb. jogosnlt-e vagy nem, a nyilvános előadás jogánál sem tesz különbségét. Természetesen oly színműveknél vagy zeneműveknél, amelyek nem tekinthetők eredeti műveknek, a nyilvános előadáshoz — éppen úgy mint a többszörösítéshez, közzétételhez stb. nemcsak az előadandó mű szerzőjének, hanem egyúttal a felhasznált egy vagy több eredeti mű szerzőjének beleegyezése is szükséges és pedig akkor is, ha a felhasznált eredeti mű nem volt színmű, zenés színmű vagy zenemű. 52. §. • A nyilvános előadásnál nem tesz különbséget, hogy a színmű, zenés színmű vagy zenemű közvetlenül vagy mechanikai készülékekkel közvetített módon kerül a hallgató vagy néző közönség elé. Ezért a törvényjavaslat -— a zeneműveket illetően tekintettel a módosított berni egyezmény 13. cikke 1. bekezdésének 2. pontjában foglalt rendelkezésre is —kifejezetten kiterjeszti a nyilvános előadás'jogát a 6. §. 9, pontjában említett mechanikai előadásra is. Az 52. §-ban a mozgófetíykópezósi eljárásra (a 6. §. 10. pontiára) utalni nem'kellett, mert az 51. §-ban, a 8. t^ban ós a 6. §. 10. pontjában foglalt rendelkezések egybevetéséből kitűnik, hogy a mozgófónykópeszeti eljárással közvetített nyilvános előadáshoz, mint mozgó fényképészeti mű céljára szolgáló felhasználásnak nyilvános előadásához a felhasznált eredeti színmű szerzőjének beleegyezése is szükséges. ,53. §. (Régi 52. §.) Az 1884 : XVI. t.-c. 52. §-a szerint, szöveges zeneművek előadásához, ideértve a zenés színműveket is, elég volt a zeneszerző beleegyezése. . A jelen törvényjavaslat 1. §-ának második bekezdése — az 1881 : XVI. t.-c. I. §-ának második bekezdésétől eltérően ;

— a szerzői jog gyakorlását általában valamennyi szerzőtárs közös elhatározásához kötötte. A zenés színművek nyilvános előadására vonatkozó jog gyakorlásánál ezt a szabályt a szövegíró rovására megváltoztatni nem látszott indokoltnak, mert zenés színműveknél a szövegíró szerepe rendesen hasonló súlyú a zeneszerző szerepével. Ellenben a többi szöveges zeneművek tekintetében, amelyeknél a zeneszerző rendesen túlsúlyban van, fenntarthatónak mutatkozott az 1884 : XVI. t.-c. 52. §-ának az a szabálya, hogy előadásukhoz a zeneszerző beleegyezése elégséges, feltéve persze, hogy a szöveg szerzője a beleegyezést művének megzenésítéséhez megadta. Ha a költő átengedte versét nem színpadi zenemű szövegéül, bizonyára