Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-315. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmiadóról szóló 279. számú törvényjavaslat tárgyában

192315. szám. minden egyes állatra nézve előzetesen kellene kikérni a pénzügyminiszter és a földmívelésügyi miniszter rendelkezését. A 4. bekezdés rendelkezéseit a bizottság rendkívül aggályosnak tartja. A mai árviszonyok mellett átlagár szinte lehetetlen és rendkívül igazságtalanságokra vezethet. A kihagyás annál inkább is indokolt, mert a pénzügyminiszter kijelentése szerint ä végrehajtást előkészítő bizottságok máris arra a megállapodásra jutottak, hogy egyelőre átlagárak alapján adót kivetni ágy sem lehetne. • A 19. §. második mondatát a bizottság elhagyta, mert az eladót nem lehet az adóért egyetemleges fizetési kötelezettséggel terhelni. A szabálynak különben itt nincs olyan nagy jelentősége, mint pl. az ingatlan adásvételénél, mert az állatot a marhalevél átírása nélkül, és így az adó lerovása előtt elhajtani nem szabad. Nem tartalmazott a javaslat közelebbi szabályokát arra az esetre, ha a vásár meghiúsul, ami az állatátruházásoknál a szavatossági hiányok miatt elég gyakori. Nehogy a _javaslatnak ez a hiánya a gyakorlatban zavarokra adjon okot, a bizottság egy új 21. §.; beiktatásával szabályozni kívánja mindazokat az eseteket, amikor a lerótt állatforgalmi adó visszatérítésének helye van. A javaslat 22. §-a (a bizottsági szövegben 23. §.) olyan rendelkezésekre kívánta a földmívelésügyi minisztert felhatalmazni, amelyek végeredményben a gazdák nagymérvű zaklatásaira vezethettek volna és amellett alig lennének alkalmasak arra, hogy az adó pontos befolyását előmozdítsák. Nevezetesen szükségtelennek találta a bizottság azt, hogy a gazda az olyan állatra is köteles legyen marhalevelet váltani, amelyet maga tenyésztett és pedig annál is kevésbé, mert az ilyen marhalevél nagyon kevéssé alkalmas arra, hogy az abba bejegyzett állat azonosságának megállapítására hosszabb idő múlva is használható legyen. A javaslat említett §-ának 2. bekezdését tehát a bizottság elhagyta, viszont az első bekezdést némileg módosította, hogy a feltétlenül szükséges nyilvántartási és ellenőrzési intézkedéseket a miniszter megtehesse. Az általános forgalmi adóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó III. fejezet szintén csak mérsékelt módosításoknak volt alávetendő. Szükségesnek tartotta azonban a bizottság egyes rendelkezéseire nézve tájékoztató megjegyzéseket tenni, A javaslat 28. §-a (a bizottsági szövegben 29. §.) az erdőgazdaság bevételeit is fel akarta menteni az általános forgalmi adó alól. Minthogy azonban sem az őrlési adó, sem a cukorrépa forgalmi adó semmiképen sem • érinti az erdőgazdaságból származó és a mai faárak mellett igen jelentékeny jövedelmeket, a bizottság ezt az adómentességet -jogosulatlannak találta ós megszüntette. Ugyanennek a szakasznak harmadik bekezdéséhez pedig szükségesnek tartja annak a határozott kijelentésót is, hogy a törvény alkalmazása szempontjából az aratási munkák végzésére vállalkozó munkásokat is bérmunkásoknak tekinti. Rámutat továbbá arra, hogy az 5. bek. szerint kedvezményezett őstermelő szövetkezetek a kedvezményt nem vesztik el akkor, ha a tejet nem természetes állapotban, hanem vaj, sajt vagy túró s hasonló termékek alakjában, feldolgozva értékesítik. A javaslat 29. §-ának (bizottsági szöveg 30. §.) 6. bekezdése értelmezésében pedig a bizottság felfogása az volt, hogy, az olyan kizárólagos képviseletek, amelyek csupán a megrendelések közvetítésével foglalkoznak oly módon, hogy a szállítást a gyár közvetlenül a megrendelő részére teljesíti,