Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-315. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmiadóról szóló 279. számú törvényjavaslat tárgyában

315. szám. 191 irányban már meg is indult és eredményesnek látszó tárgyalásokat előmozdítsak. Épen ezért a kérdéses szakasz 2. bekezdése helyébe a folyamatban lévő tárgyalás során már kialakult szükségletekhez idomította azokat a kívánalmakat, amelyek az egyezmény megkötését előmozdítani hivatvák. A módosítások egyébként részletesebb indokolást a]ig igényelnek. Ugyancsak az egyezmény megkötésének előmozdítását, de egyúttal az ellenőrzés alá eső malmokat terhelő adó biztos befolyásának biztosítását is célozza a bizottság által közbeiktatott új 15. §., amely a kincstárnak a malom ellen zálogjogot biztosít. Maga a szakasz a pénzügyi törvónj^ekben egyáltalán nem ismeretlen jogot állapít meg. Ugyanez a joga megvan a kincstárnak az ingatlanokat közvetetlenül terhelő adókra (föld- ós házadó), de azonkívül a beiktatott szakasz csaknem szórói-szóra egyezik az 1920 : XXXIV. t.-cV hasonló szabályával. Az eltérés az, hogy ezt az előnyös zálogjogot a törvény kiterjeszti arra a malomra is, amely a mulasztó malom helyett az. egyezményben elvállalt kötelezettsége alapján teljesített a kincstár javára ós így mintegy a kincstár helyébe lépett. Ez a rendelkezés alkalmas lesz arra, hogy a malmok könnyebben elvállalják az egyetemleges kötelezettséget, amely nélkül az egyezmény alig köthető meg, s amely viszont a zálogjog nélkül esetleg nagy kockázattal járna a részt, vevő malmokra nézve. A pénzügyminiszter maga kijelentette, hogy az egész törvényt ideiglenesnek tartja, amely rövidesen átdolgozásra fog szorulni. Mégis a bizottság szükségesnek találta azt, 7

hogy magában a törvényben kifejezésre jusson nem csupán az ideiglenesség, hanem az is, hogy ez a fejezet csupán a most kezdődő gazdasági év végéig marad érvényben. Egyébként, hogy a jav; slat számozása egy új szakasz beiktatása dacára se változzék, a régi 15. ós 16. §-okat a bizottság egybevonta. A javaslat második fejezete az állatforgalmi adót szabályozza. A bizottság az adónak az általános forgalmi adó kulcsával szemben kétszeresben való megállapítását nagyon súlyosnak tartja, de belátja, hogy a pénzügyminiszter a kulcsot az indokolásban részletesen kifejtett indokokból le nem szállíthatja. Egyébként azáltal, hogy a bizottság az általános forgalmi adó. kulcsát fölemelte, a két kulcs közötti eltérés máris lényegesen csökkent. Nagy súlyt helyez azonban a bizottság arra, hogy a kivitel megkönnyíttessók ós megnyugvássá veszi tudomásul a pénzügyminiszternek azt a kijelentését, hogy a törvény életbelépte napjától kezdve a,kiviteli illetéket el fogja törölni. A 17. §. 2. és 3. bekezdésében tervezett mentességet a bizottság nem tartja célszerűnek, mert az ellenőrzés nehézségekkel fog járni. Azután helyesebbnek tartja azt, ha az adó mindenütt lerovatik és amennyiben állami közintézményt terhelne az adó, az neki a költségvetés útján téríttessék meg. Egyedül a legszegényebb néposztály táplálékát képező lóhús megdrágításának elkerülése végett tartja fenn a 3. bekezdés utolsó; mondatában foglalt adómentességet. A §. 4. bekezdését viszont kiegészítette a bizottság azzal, hogy olyan esetekben, amikor a több állatról kiállított marhalevelet csupán az ellenőrzés céljából kell megújíttatni, ne legyen kénytelen az állattulajdonos a marhalevél illetékét minden egyes állat után ismételten leróni. A 18; §. szövege szerint az örökség útján átszálló állat is forgalmi adó alá esne. Minthogy az ilyen állat után az öröklési illetéket feltótlenül meg kell fizetni, méltánytalan volna azt még egy adóval megterhelni s így a §. 1. bekezdéséből az erre utaló szavakat ki kellett törölni. A 3. bekezdésben félreértések elkerülése céljából kellett három szót beiktatni, nehogy úgy legyen értelmezhető a második mondat, mintha