Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.
Irományszámok - 1920-308. Törvényjavaslat a sajtóról szóló 1914:XIV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról és kiegészítéséről
146 308. szám. zetek előtt ellenszenvessé tételével; a közerkölcsiséget alááshatja a léha, vallástalan és erkölcstelen életfelfogás következetes terjesztésével. Mindez megtörténhetik anélkül, hogy a büntető törvények módot nyújtanának hatásos beavatkozásra. A veszélyt esetleg burkolt értelmű cikkek okozhatják, vagy olyanok, amelyek óvatosan megkerülik a büntető törvényekben szorosan meghatározott tényálladékokat, vagy az események közlésénél célzatos kihagyásokat és elférdítéseket tartalmaznak. Minthogy az időszaki lapvállalatok tapasztalás szerint nagyfokú tényleges hatalmat képviselnek, amennyiben olvasó közönségüknek nemcsak gondolkozását ós- érzületét, hanem akaratát és cselekvését is képesek irányítani, az állam nem maradhat tétlen az ilyen ellene törő belső hatalmakkal szembe. Ilyen esetekben létérdekeinek biztosítása végett különleges eszközöket kell alkalmaznia. Szükségesnek tartja ezért a javaslat, jiogy az állam belső békéjére, külső biztonságára és a közerkölcsisógre veszélyes működést folytató lapvállalatokkal szemben ugyanolyan intézkedéseket lehessen alkalmazni, aminőket a bíróság a lapban elkövetett bűncselekmény esetében az 5. és 6. "§. értelmében mellékbüntetésként szabhat ki. Ezek: a sajtótilalom alá helyezés, a lap utcai terjesztésének és megjelenésének betiltása. Ezek az intézkedések azonban egymagukban nem mutatkoznak kielégítőnek % tekintetben, hogy egyrészt • az állam anyagi érdekeit is megoltalmazzák, másrészt, hogy az ily veszélyes működést folytató egyének és lapvállalatok méltó büntetéssel is legyenek sújthatok. Szükségesnek tartja ezért a javaslat, hogy a lap veszélyes irányzatában részes egyéneket az államkincstár javára kártérítő összeg megfizetésében is el lehessen marasztalni, sőt súlyos esetekben velük szemben a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915 : XVIII. törvénycikkben megállapított jogkövetkezmény is kimondható legyen, mert államellenes irányzatú sajtó fenntartása kétségkívül a hazaárulásnak egyik legveszedelmesebb formája. A 15. §-hoz. A javaslat a 14. §-.ban foglalt intézkedések alkalmazását nem utalja a rendes bíróságok hatáskörébe, hanem e célra külön sajtó védelmi bíróságot kíván szervezni. Gondot fordít a javaslat arra, hogy erre a bíróságra megnyugvással rá lehessen bízni az állam legfelsőbb érdekeinek szabályokhoz nem kötött szabad mérlegelését. A javaslat szerint a sajtó védelmi bíróság elnöke a m. kir. Kúria másodelnöke, többi tagjait és pedig három-három tagot a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság választja teljes ülésében titkos szavazással. Ehhezképest a bíróság összeállításánál és tekintélyénél fogva teljes biztosítékot nyújt arra, hogy ezt a fontos alkotmányvédő szerepét teljes hozzáértéssel és függetlenséggel, közmegnyugvásra és alkotmányunk szellemében fogja betölteni. A sajtó védelmi bíróság előtt a vád képviseletét a javaslat a koronaügyészre bízza, ami szintén teljes biztosítókot nyújt a vád objektiv képviseletére. A sajtóvódelmi bíróság az állam érdekeit a javaslatban meghatározott korlátok között belátása és lelkiismerete szerint oltalmazza az államellenes sajtóval szemben. Ebből a feladatából ós különleges közjogi helyzetéből követ« kezik, hogy működését részletesebb eljárási szabályokhoz kötni és ítéletének felülbírálását megengedni nem kívánatos. -N.
