Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-264. A nemzetgyűlés közgazdasági, pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a védjegyek oltalmárül rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről" szóló 209. számú törvényjavaslat tárgyában

\ 264. szám. 65 Melléklet a 264. számú irományhoz. Törvényjavaslat a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről. (A közgazdasági, pénzügyi és igazságügyi együttes bizottság szövegezése szerint.) i.§. A védjegyek oltalmáról szóló 1890:11. t.-c. 15. §-a következőképen módosíttatik : Minden egyes védjegy lajstromozásáért 200 K díjat kell fizetni. Ennek az összegnek 75°/o-a a lajstromozást foganatosító kereskedelmi és iparkamara pénztárát, 25°/o-a pedig a központi védjegylajstromot vezető kereskedelemügyi minisztérium (szabadalmi bíróság) pénztárát illeti. 2. §. Ipari célú jogképes egyesülések — ideértve ipari tevékenységükben az államkincstárt és a többi közjogi személyeket is, — még ha az árúk előállítására, vagy forgalomba helyezésére berendezett vállalatuk nincs is, lajstromozás végett oly védjegyeket is jelenthetnek be, amelyeket tagjaik saját vállalataik árúinak megjelölésére használni jogosultak (együttes védjegy, kollektív védjegy). _ Az együttes védjegyre a védjegytörvényeknek a védjegyre vonatkozó szabályait az alábbi 3-6. §-okból folyó eltérésekkel kell alkalmazni. 3. §. Az együttes védjegyet bejelentő egyesülésnek alapszabályait (illetőleg társasági szerződésót vagy szabályzatát) a m. kir. szabadalmi bíróságnál és ^az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál be kell mutatni. Az alapszabályokban meg kell jelölni: az egyesülés nevét, székhelyét, célját ós képviseletének módját, valamint azt, hogy az együttes védjegyet kik és milyen feltételek mellett használhatják; továbbá, hogy a tagtól a védjegy használatát mily okból lehet megvonni ós végül, hogy a tagokat védjegybitorlás esetében Az 192Ü. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. IX. kötet. 9