Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-264. A nemzetgyűlés közgazdasági, pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a védjegyek oltalmárül rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről" szóló 209. számú törvényjavaslat tárgyában

66 264. szám. mily jogok illetik és mily kötelezettségek terhelik. Az alapszabályoknak min­den későbbi változtatását a szabadalmi bíróságnál és a kereskedelmi és ipar­kamaránál szintén be kell jelenteni. Az alapszabályokat mindenki meg­tekintheti. Az együttes védjegy lajstromozása szabadjelzés (1890 : II. t.-c. 3. §-ának 3. pontja) okából akkor nem tagadható meg, ha az árúk megjelöléseként oly vállalkozók körében volt általánosan ismeretes, kik a bejelentő ^egyesü­lésnek tagjai. _ Az együttes védjegy bejelentésének és lajstromozásának díja az 1. §-ban megállapított összeg ötszöröse. A lajstromban az együttes védjegyet kifejezetten, mint ilyent kel megjelölni. 4- §• Az együttes védjegy bejelentésén és beíajstromozásán alapuló jogot átruházni nem lehet. Az együttes védjegyet az 1890 : II. t.-c. 21. §-ában, valamint az 1895 : XLI. t.-c. 3. és 4. §-ában felsorolt eseteken felül — még pedig bárkinek kérelmére :* — törölni^ kell, ha az egyesülés megszűnt, vagy ha az egyesülés eltűrte, hogy az együttes védjegyet jogosulatlanul használják. A vállalat megszűnése okából az együttes védjegyet nem lehet törölni. 6. •§.. Az együttes védjegy bitorlásából, kifolyólag megindított eljárás során megállapított jogok kiterjednek az egyes tagnak okozott kár megtéríté­rése is. I- §• Az 1895 : XLI. t.»c. 8. és 9. §-a hatályon kivül helyeztetik és helyükbe a következő szöveg lép: Aki kizárólagos használati jogon mást illető védjeggyel jogtalanul ellátott árút, ezt tudva forgalomba hoz, vagy árúsít, úgyszintén aki vala­mely védjegyet ily célból utánoz, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el s hat hónapig terjed­hető fogházzal és ötszáz koronától húszezer koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő. A mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetést behajthatatlansága ese­tében helyettesítő szabadságvesztésbüntetés tartama egy évet nem halad­hat túl. A jelen '§. rendelkezéseit kell alkalmazni azok ellen is, akik belföldi termelő, iparos vagy kereskedő nevével", cégével, címerével vagy üzletének "elnevezésével jogtalanul megjelölt árúkat — ezt tudva — forgalomba hoz­nak, vagy árusítanak, továbbá azok ellen, akik ily célból a felsorolt jelzé­seket tudva előállítják.

Next

/
Thumbnails
Contents