Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-262. Törvényjavaslat a bányaművelésből és a hozzátartozó iparágak üzletéből eredő jövedelem megadóztatásáról
36 262. szám.' Melléklet u 262. 'számú irományhoz. Indokolás „a bányaművelésből és a hozzátartozó iparágak üzletéből eredő jövedelem megadóztatásáról" szóló törvényjavaslathoz. A háború és az azt követő forradalmak, valamint a pénz értékének ' mindezekkel kapcsolatosan előállott sülyedése következtében a magyar állam kiadásai a háború előtti évekhez képest sokszorosan megnövekedtek s így az államháztartás rendje teljesen megbomlott. Az államháztartás rendjének helyreállítására irányuló törekvésben minden lehető eszközt meg kell ragadni. Az 1920. év során megalkotott adónovella az emelésre alkalmas egyenesadók közül már sokat kiválasztott, főleg azokat, amelyeknél az emeléssel jelentékeny eredményeket lehet elérni. Maradt azonban az egyenesadóknak egynéhány neme, amely szintén alkalmas az emelésre, bár kétségtelen, hogy ezeknél az eredmény számszerűen nem lehet olyan nagy, amely az állam óriás terhei mellett lényegesnek lenne mondható. Az emelést azonban ezeknél is igénybe kell venni, mert az — ha még olyan kevés is az eredmény — az egyensúly helyrehozására irányuló törekvést elősegíti s különösen akkor veendő igénybe, ha ez az emelés az adóteher igazságos eloszlását is szolgálja. Ilyen adónem pl. a fegyveradó ós a vadászati adó, amelyeknek emelését a nemzetgyűlés az idevonatkozólag előterjesztett törvényjavaslatom tárgyalása során helyeselte és azt már meg is szavazta. Az emelésre alkalmasnak tartom még a bányaadót is ós erre vonatkozik a jelen törvényjavaslatom. Az 1875. évi adóreform — bár elismerte, hogy a bányák hozadékának megadóztatása az iparadó körébe tartozik, de mert a bányák a más iparágakkal szemben az adózás terén bizonyos kedvezményben részesítendők — a kereseti adó helyett bányaadó alá vonta a .bányászatból s a vele kapcsolatos iparágak üzeméből eredő jövedelmet s lényegesen alacsonyabb kulcsot alkalmazott, mint amilyent a többi iparágra a kereseti adóban alkalmazhatónak vélt. A kedvezőbb elbánást a törvényhozás főleg azzal indokolta, hogy a nagy tőke a bányavállalatoktól, amelyek más iparágakkal szemben csekó* lyebb jövedelmezőségűek, rendesen távol tártja magát, különösen a fém-