Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-300. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915-16. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

300. szám. 275 községeinek felsegítésére és a hegyvidéki árúbolt-intózmény részére engedélyezett államsegély céljaira fordíttatott. Az 1882. évi XL és az 1914 évi XLV. t.-c. alapján járó hadsegélyezésre a kereskedelemügyi minisztérium központi igazgatás címeinél előirányzat nélküli kiadásként 4" 73 5 millió K utalványoztatok. Ezek a kiadások am. kir. legfőbb állami szám vevőszék jelentése szerint tulajolonképen a 'pénzügyi tárca fent jelzett különféle kiadások címénél lettek volna elszámolandók, ez azonban az 1915/16. évi zárszámadásban az egye's üzemi ágazatok már lezárt és hitelesített -mérlegének megváltoztatása nélkül nem volt keresztülvihető. A jövőre nézve azonban az egységes elszámolás iránt az intézkedés megtörtént. A pénzügyi tárcánál elszámolt állami előlegeknél 2*703 millió K utalványozhatott előirányzat nélkül a vármegyei háztartási és útalapok hiányának ideiglenes fedezésére. Végül ugyancsak előirányzatnélküli kiadásként számoltatott el a fogyasztási- és Haladóknál az állam részére 1*500'millió K-ért megvásárolt lipótvárosi ipari szeszgyár vételára, melynek megvételét a régi szeszfőzdék versenyképességének biztosítása tette szükségessé. A rendkívüli kezelés beruházási részében a legjelentősebb kiadási többlet előirányzatnólküli kiadásból származik. 988.000 K-t ugyanis az állami vasgyáraknál hadfelszerelési cikkek tömegesebb gyártásához szükséges berendezések létesítésére kellett utalványozni, s mivel ezeket a beruházásokat a hadi érdekek sürgősen követelték, az azokra szükséges hitelt kieszközölni nem lehetett. A rendes, átmeneti és beruházási kezelésben fentebb'fel nem sorolt túlkiadások és előirányzatnélküli kiadások a megnevezetteknél kisebb összegnek és jelentőségűek. A megtakarítások közül említést érdemelnek a rendes kezelésben: a honvédcsapatoknál 61*625 millió K, a m. kir. államvasutaknál 33*302 millió K, a pénzverés és fémbe váltásnál 12*261 millió K, a közutaknál 10 010 millió K, az állami erdőknél 8*832 millió K, a kir. törvényszékek és járásbíróságoknál 6*958 millió K, a honvéd magasabb parancsnokságok és hatóságoknál 6*282 millió K, a posta, távírda ós távbeszélőnél 4706 millió K, a gazdasági felügyelőségek, .állattenyésztés és tejgazdaságnál 4 452 millió K, a selyemtenyésztés emelésénél 4'305 millió K, a fém- és opálbányászatnál 4208 millió K, a honvéd nevelő- és képzőintézeteknól 2*627 millió K, a m. kir. csendőrségnél 2*307 millió K, a honvédelmi minisztérium központi igazgatásánál 2*270 millió K, a rendes betegek ápolási és szállítási költségeinél 2*248 millió K; a rendkívüli kiadások átmeneti kezelésében : a közösügyi kiadásoknál 80*442 millió K, a hón véd csapatoknál 22*770 millió K, a hajózásnál 11*858 millió K, ,a közutaknál 7*548 millió K, a vizi munkálatoknál 5*831 millió K, az országos betegápolási alapnál 3815 millió K; a-rendkívüli kiadások beruházási kezelésében: a m. kir. államvasutaknál 218*179 millió K, a posta, távírda és távbeszélőnél 24*112 millió K, a honvéd csapatoknál 17*941 millió K, a közutaknál 14622 millió K^ a vizi munkálatoknál 9534 millió K, az állami vas% gyáraknál 9*421 millió K, a közutaknál 5*564 millió K, a királyi törvényszékek és járásbíróságoknál 5*489 millió K, az állami középiskolák és közép-*iskolai internátusoknál 4*428 millió K, a hajózásnál 4*145 K, az állami elemi népiskoláknál 3494 millió K, az ipari és kereskedelmi szakoktatásnál 3*413 millió K, az elemi iskolai tanító-, tanítónő- és kisdedóvónőképző-intézeteknól 3*079 millió K, a dohányjövedóknél 2*975 millió K, a felső nép- és polgári iskoláknál 2*212 millió' K, a színművészeti kiadásoknál 2*098 millió K. 35*