Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-300. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915-16. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

276 300. szám. A bevételi kezelésben 149*536 millió K tiszta bevételi többlet mutatkozik, amennyiben a rendes bevételek tisztán 365*555 millió K-val többet, a rendkívüli bevételek ellenben tisztán 216*019 millió K-val kevesebbet eredményeztek az előirányzottnál. A tiszta eredmények itt is úgy állottak elő, hogy az előírás egyes ágazatoknál meghaladta az előirányzatot, másoknál ellenben mögötte maradt. A bevételi többletek brutto'összege ugyanis a rendes kezelésben 540*156 millió K és a rendkívüli kezelésben 73*708 millió K, amivel szemben azonban más ágazatoknál a rendes kezelésben 174*602 millió K és a rendkívüli kezelésben 289*727 millió K bevételi kevesblet mutatkozik. A rendes kezelés bevételi kevesbletei közül a legjelentősebb tétellel a szeszadónál találkozunk, ahol 65*745 millió K-val kisebb bevételt értek el azért, mert a szeszadópótlék tervbevett felemelése elmaradt. A jogűletékeknél a bevétel 29*100 millió K-val maradt az előirányzat mögött, mely visszamaradás onnan ered, hogy a háború által felidézett gazdásági és kereskedelmi pangás az illetékelőirások alapját képező jogügyletek kötését megakasztotta. Az állami erdők üzemi és gazdálkodási hevételeinél az előirányzottnál 8*625 millió K-val kevesebb Íratott elő, mert a háborús viszonyok a fa termelését és a már kitermelt fa szállítását lehetetlenné tették- A bélyegnél jelentkező 8*441 millió K-nyi visszamaradás oka a háború nyomában járó s a közgazdaság egész életére kiterjedő forgalmi pangás. A pénzverésnél és fémbeváltásnál 8-200 millió K-val kevesebb bevétel éretett el, mert a nagyobb váltópénzverés miatt kevesebb aranypénz volt kiverhető, továbbá mert a csekélyebb fémbeváltás folytán kevesebb ezüst került eladásra. A földadó bevételi kevesblete 8*112 millió K, minek oka az, hogy a földadókivetósi kulcs az 1909. évi V. t.-c. alapján az 1913. évtől kezdve leszállít tátott és az ennek folytán elmaradt bevételt a földadókataszter kiigazítása révén várt többlet nem pótolta. A dohányjövedékné

1- 8*094 millió K a visszamaradás, ami onnan ered, hogy az osztrák dobányjövedék részére nem váltatott be annyi dohány, mint amennyi az előirányzásnál számításba vétetett. Az ásványolajadó 7'195 millió K-val hozott kevesebbet az előirányzottnál, mert a galíciai területeknek az ellenség által történt időleges megszállása folytán a nyersolaj a szükséges mennyiségben nem- állott a gyártás rendelkezésére. A söradópótlék bevétele 4*889 millió K-val maradt az előirányzat mögött azért, mivel a hadi állapotra való tekintettel a szeszfőzés céljaira szükséges nyersanyagok csak korlátolt mérvben voltak rendelkezésre bocsáthatók. A selyemtenyésztésnél 4*261 millió K-val kevesebb bevétel Íratott elő, mert a gubótermés nagy része a költségvetési óv végéig eladható nem volt. A rendkívüli bevételeknél beruházások költségeinek fedezése céljából kibocsátandó kötvények értékesítéséből várt 222-154 millió K teljesen elmaradt, mert a hitelműveletre utalt beruházási kiadásokra kötvények — a beruházások elhalasztása folytán — nem bocsáttattak ki. Ugyanez az oka a közösügyi rendkívüli kiadások fedezése céljából kibocsátandó kötvények értékesítéséből . várt 66*361 millió K bevétel teljes elmaradásának. • - A főbb bevételi többletek a következők: a rendes kezelésben a m. kir. állam• vasutaknál 190-600 millió K, a dohányeladásnál 84-793 millió K, a szeszeladási árrészesedósnél 54-484 millió K, a szeszadópótléknál 40*835 millió K, a cukoradónál 38*320 millió K, az állami vasgyárak üzemi bevételeinél 25*325 millió K, a pénzügyi tárca különféle bevételeinél 19*731 millió K, a posta, távirda és távbeszélőnél 15*945 millió K, a keresetadónál 8*943 millió K, a tőkekamat- és járadékadónál 6 815 millió K;