Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-300. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915-16. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
274 300. szám. háborúokozta drágaság folytán állott elő, mely miatt a legénység eledel- és kenyérpénze, nemkülönben a lovak élelmezése az előirányzott összeget jóval meghaladta. Lovak vásárlására is nagyobb összeg fordíttatott, minek oka a szükséglet emelkedése és a lovak nagyobb ára. Ezenfelül azonban a lótenyésztési alap tőkéjét is 905 ezer K-val gyarapítani kellett azért, mert az alap kezelése a zárszámadásba, az államháztartás érintése nélkül illesztendő be, minek-folytán a kezelés egychlegezendő ós fenti összeg kiadásként keresztülvezetendő volt. A ménesbirtokgazdaságok, gödöllői koronauradaloyn és palánkat csikótelep túlkiadása 2/388 millió K, melyet a cseléd- és általában a munkabérek emelkedése, a különféle anyagok és leltári tárgyak jelentékeny drágulása és azon körülmény idézett elő, hogy Svájcból nagyobb számú tenyészbika és ^ tehén szereztetett be. A sőjövedéknél jelentkező 2*232 millió K többkiadás az előirányzottnál nagyobb mennyiségű ós termelése s az ezzel kapcsolatos kiadások, mint zsákok beszerzése, fuvarozási, .költségek stb. folytán állott elő. Az országos betegápolási alapnál kimutatott 1*596 millió K -kiadási többletet főleg a gyermekmenhelyeken elhelyezett g} 7 ermeklétszám tetemes emelkedése s azon körülmény okozta, hogy a gyermekmenhelyek 1916. évi téli gyermek ruha és lábbeli anyagszükségletére a szállító szövetkezeteknek előirányzat nélküli kiadásként 1*177 milló K kamatnólküli előleg utalványoztatott. Ezen előleg azonban teljes egészében állami követelésként Íratott elő, mivel az a szállító szövetkezetek keresetéből vissza fog tartatni. A belügyminisztérium központi igazgatásánál 1*508 millió K túlkiadás jelentkezik, mélynek oka legnagyobbrészt a háború következtében fellépett járványos betegségek leküzdésére irányuló intézkedések folytán szükségessé vált táviratváltások és távbeszélgetések. Nagyobb hiteltúllópés jelentkezik végül a fogyasztási- és italadóknál — 1*091 millió K, — melyet a pénzbőség miatt kisebb mérvben igénybevett adóhitel, a borital; ós hús fogyasztásiadó beszedésinek jogáért az illető városok részéről fizetendő megváltás emelkedése, a húsfogyasztási adópótlék bevételeknél előállott visszamaradások folytán- egyes városok részére adott nagyobb segélyek, valamint azon körülmény idézett elő, hogy a szesz eladási árából a kincstárt megillető részesedés előirányzatnélküli bevételként Íratván elő, a részesedés után járó kamatleszámítolást ia ily módon kellett elszámolni. A rendkívüli kezelés átmeneti részébén a pénzügyi tárcánál a különféle kiadások között 629*976 millió K-t utalványozott a kormány előirányzat nélkül, amiből a hadbavonultak családtagjainak az 1882. évi XI. t.-c, az 1912. évi LXVIII. t.-c, illetőleg az 1914. évi XLV, t.-c. rendelkezéseihez képest 621*273 millió K, az 1915. évi XV. t.-c. értelmében teljesített segélyezésekre 5*194 millió K és a »Haditermény Részvénytársaság«-tói átvett részvényekért első részletként 3 millió K esik. Ugyancsak előirányzatnélküli kiadásként utalványoztatott az egyenes adók című ágazatnál 23*125 millió K a jövedelemadó tiszta hozadékából az 1914. évi XL VI. t.-c. 14. §-ában, illetve az 1916. évi XXVI. t.-c. alapján nyert felhatalmazás alapján hadsegélyezési célok előmozdítására. A pénzverés és fémbeváltásnál jelentkező 13*160 millió K túlkiadás az előirányzottnál nagyobb mennyiségű fém. beszerzéséből, a pénzverésnél fennmaradó bevételi többletnek a valutarendezes céljaira történt átutalásából és az arany árának emelkedéséből állott elő. A földmívelésügyi íárca miniszteri kirendeltségek címénél 5*382 millió K előirányzatnólküli kiadás utalványozása volt a háború folytán elkerülhetetlenül szükséges, mely összeg a hadiállapot folytán beállott élelmiszerhiány enyhítésére, a hadiműveletek folytán elpusztult ós károsult északkeleti vármegyék
