Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-300. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915-16. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
BOO. szám. 273 a nagyobh tételeket említve — a napibéreseknél 8*571 millió K, a kilométer és órapénzeknél 2 612 millió korona, a nyugdíjintézet és betegsegélyző pénztárhoz való hozzájárulásnál 1.990 millió korona, a csaiádi pótlékoknál 1*497 millió korona, az utazási, költözési és_ helyettesítési költségeknél 6*775 millió korona, az elemi események és balesetek által a forgalmi eszközökön okozott károk helyreállításánál 2-267 millió K. a szállítmány biztosításánál tűz, elveszés, hiány és sérülések ellen 1.590 millió K többkiadás keletkezett. Jelentékeny — 19 573 millió K-t kitevő túlkiadás mutatkozik a dohányjövedék címnél, aminek oka a fogyasztás rendkívüli módon törtónt növekedése,, amiért is nagyobb mennyiségű külföldi anyagot kellett drága áron beszerezni, valamint a gyártással kapcsolatos költségek jelentékeny emelkedése. A 4°/o-os magyar koronajáradékhölcsön s illetve S/vPfo-kal kamatozó állami pénztárjegyek pímnél mutatkozó 17*731 millió K többkiadás oka az 1913. évben kibocsátott 150 millió német birodalmi márka n. é. 4V2 ü /o-os állami pénztárjegyek névértéke és effektív értéke között mutatkozó árfolyamveszteség, valamint az 1912. és 1913. évben kibocsátott 106, illetve 150 millió német birodalmi márka n. ó. 4 1 /2°/o-os állami pénztárjegyek beváltásához szükséges német birodalmi márkák beszerzésénél fölmerült árfolyamkülönbözet, továbbá az 1916. évben kibocsátott 150 millió német birodalmi márka n. é. 5°/o-os állami pénztárjegy után felmerült kibocsátási költség. ^ A közösügyi kiadásoknál mutatkozó s 17.048 millió K-t kitevő hiteleltérést két körülmény idézte elő. A háború folytán a határvámjövedéknél jelentékeny bevételi visszamaradás jelentkezett, melynek a magyar szent korona országaira eső 36'4%-a 7*768 millió K, 9*280 millió K-t pedig az 1914/15. évre a közös hadsereg -részére megállapított rendes kiadások hiteléből fel nem használt összeg hányadaként a hadsereg érdekében halaszthatatlanul sürgős lévén, s mivel erre a törvényhozás felhatalmazásának kieszközlósét bevárni nem lehetett, előirányzatnélküli kiadásként kellett utalványozni. A nyugdíjaknál jelentkező 6*909 millió K túlkiadás nagyobb számú előre nem látott nyugdíjazás és főkép azon körülmény folytán állott elő, hogy az 1912, évi LXV. t.-cikkel az alkalmazottak részére biztosított kedvezőbb elbánás folytan előállott szükségletet a költségvetés egybeállításánál a kellő tapasztalat hiányában még nem lehetett pontosan megállapítani. A posta, távírda és távbeszélőnél kimutatott 4*920 millió K többkiadás oka, hogy a hadba vonultak helyett nagyobb számban napidíjas és napibéres munkaerőket kellett alkalmazni, továbbá, hogy a forgalom állandó emelkedése folytán a személyzetet külön díjazással egybekötött rendkívüli szolgálatokra kellett igénybe venni. Ezenfelül tetemes többköltséget igényelt a berendezési és felszerelési tárgyak, valamint járóművek javítása és karbantartása, a nem kincstári hivatalok fentartási költsége, továbbá a szállítási szolgálat ellátása. A m. Mr. 'postatakarékpénztár 4*199 millió K-t kitevő túlkiadása a betétek után fizetendő kamatoknál merült fel, amit úgy a takarék-, mint' a csekkbetótálladék eddig nem tapasztalt mérvben történt gyarapodása idézett elő. Az állami vasgyáraknál mutatkozó 3*409 millió K kiadási többlet a gyárak nagyobb foglalkoztatásával és termelésével kapcsolatosan állott elő. A miniszterelnökség túlkiadása 3*377 millió K, melynek oka egyrészt az, hogy a rendes ós rendkívüli távirati intézkedést és hírszolgálatot — magasabb külpolitikai és katonai érdekek szempontjából -— maga a miniszterelnökség látta el, másrészt, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok gondozásával járó költségek kiegészítése vált szükségessé. Az állami UtenyészintézeteMnél 2*629 millió K többkiadás a Az 1920. évi február hó 16-ikáia összehívott nemzetgyűlés irományai. IX. kötet. 35
