Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-300. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915-16. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

272 300. szám. mindazonálta] megállapítható, hogy az 1915/16 év ezen kiadásai is az előző 1914/15. évvel szemben óriási emelkedést mutatnak, amennyiben az átmeneti kiadások az 1914:1. félévi 130.632 millió K-val és az 1914/15. évi 4,884.125 millió K-val szemben az 1915/16. évben már 10,083.097 millió K-t tesznek, jxmi a háborús állapot következménye. Pénzügyi, valamint köz- és állam gaz das ági szempontból nagy jelentőségűek a beruházási kiadások, melyek az utóbbi években a következőképen alakultak : előíratntt A »RpniMzáqok« ebbő1 értékgyarapodással eloiratott a >>^eruhazasok<< ellensúlyozva van az * alosztályán ingatlan vagyon leltárában 241.535 millió K, 219.928 millió K, 268.599 » » 242.644 » » 130.631 » » 117.418 » 64.973 » » 54.890 » » 123104 » » 112.085 » » 1912-ben . . . 1913-ban . . . L914 : I. félévben 1914/15. évben .1915/16. évben . Látnivaló, hogy az 1915/16. évben is igen tekintélyes, összeget fordított a kormány az ingatlan vagyon számlájának növelésére. A rendkívüli bevételek kezelése a többször hivatkozott öt időszak alatt volt; 1912-ben 151.605 millió K, 1913-ban 709.914 millió K, 1914. év első felében 466.345 miilió K, 1914/15. évben 5,436.169 millió K és az 1915/16. évben 9,825.231 5 millió K. Énnek a kezelésnek legfontosabb és legnagyobb tótelei -rendszerint kölcsönökből eredő bevételek, itt tehát tulajdonképen a kisebb bevétel az elonyösebb,. Aa> előző évekkel szemben mutatkozó óriási emelkedést majdnem teljes összegében a háborús állapot okozta. A kezelési eredmények túlnyomó nagy részükben az előirányzat folyományai lóvén, a bizottság a kezelési eredményeknek ezt a részét egyszerűen tudomásul vette, mert a bevételi és kiadási előirányzat alakulásának és jelesül folytonos emelkedésének körülményeit és okait kutatni és bírálni nem tartozik hivatásához. Bírálata tárgyává tette azonban a bizottság az előirányzattól való eltéréseket^ vagyis a kormány hitelkezelését. • • Vizsgálván a kormány hitelkezelósét, tapasztaljuk, hogy nagyobb öszszegű túlkiadások és előirányzatnélküli kiadások mellett előfordultak tekintélyes megtakarítások is, amelyeknek egybevetéséből állnak elő a tiszta hiteltúllépések s illetve a tiszta nitelmegtakarítás. A tiszta hiteltúllépós, illetve megtakarítás, mint fentebb láttuk, a következő : a rendes kiadásoknál 109-383 millió K a tiszta megtakarítás, az átmeneti kiadásoknál viszont 535-394 millió K a tiszta hiteltúllépés, míg á beruházásoknál megint 351-316 millió K tiszta megtakarítás jelentkezik, mert a-túlkiadások és előirányzatnélküli kiadások összege a rendes kezelésben 119383 millió K t, az átmeneti kezelésben 683.637 millió K-t ós a beruházásoknál 6*722 millió K-t tett, amivel szemben viszont egyes ágazatoknál a rendes kezelésben 228*480 millió K, az átmeneti kezelésben 148*243 millió K és a beruházásoknál 358 038 millió K megtakarítás volt. A bizottság a hiteleltérések nagyobb tételeit és főbb okait a következőkben jelenti be a t. Nemzetgyűlésnek : A rendes kezelésben a legnagyobb összegű hiteleltérést az állami vasutak tüntetik fel'19-724 millió K-val, aminek oka» főképen az, hogy a lebonyolított nagyobb forgalom természetszerűleg a kiadások emelkedését is maga után vonta. Hozzájárultak azonban a kereskedelemügyi miniszter indokolásában részletezett egyéb okok és körülmények is, melyekből folyólag — csak