Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-300. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915-16. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

300. szám. 271 198.402 millió K-t Ezzel szemben tettek a költségvetési törvény és az ezt kiegészítő külön törvényes felhatalmazások alapján utalványozott összes kiadások 2,745.993 és 9,596.872, vagyis együttvéve ..........'.... 12,342.865 millió K-t, összes bevételek 2,405.652 és 9,738 811, vagyis együttvéve 12,144.403 » » s így egyrészt a költség vetésszerű kezelésben a zárszámadási hiány 340.341 milló K-t, másrészt a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés- # ben a zárszámadási felesleg 141.939 millió K-t, vagyis végeredményben a tiszta hiány .... tett. Ezek szerint a tényleges utalványozás 74.841 millió K-val kedvezőbben alakult az előirányzatnál. Az állami költségvetés osztályai és alosztályai szerint taglalván az eredményeket, azt tapasztaljuk, hogy a rendes kezelésben előirányzott 2,246.047 millió K-val, továbbá a rendkívüli kezelés átmeneti részében előirányzott 9,547.703 millió K-val és a beruházásoknál előirányzott 474.420 millió K-val szemben a zárszámadás szerint volt az utalványozott rendes kiadás 2,136.664 millió K, az utalványozott átmeneti kiadás 10,083.097 millió K ós az utalványozott beruházási kiadás 123.104 millió K, mihez képest a zárszámadás szerint a rendes kiadások 109.383 millió K-val kevesebbet, &Z, átmeneti kiadások 535.394 millió K-val többet és a beimházások 351.316 millió K-val kevesebbet tettek az előkányzatnál. \ A rendes kezelésben előirányzott 1,953.677 millió K és a rendkívüli kezelésben előirányzott 10,041.250 millió K bevétellel szemben a zárszámadás szerint volt az előírt rendes bevétel 2,319.232 millió K és az előírt rendkívüli bevétel 9,825.231 millió K, vagyis a zárszámadás szerint a rendes bevétel 365.555 millió K-val több, a rendkívüli bevétel ellenben 216.019 millió K-val kevesebb volt az előirányzatnál. Habár a kezelés minden része egyaránt fontossággal bir, mégis különösen jelentősnek ítéli a bizottság a rendes kezelés alakulását, mert ez foglalja magában egyrészt államháztartásunk állandó jövedelmi (bevételi) forrásait s így pénzügyi életünk legfőbb alapjait, másrészt ez tartalmazza az állandó vagyis évről-évre ismétlődő kiadásokat is, amelyek pénzügyi erőnket első sorban és nagy mórtékben lekötik. Az előző évek eredményeivel való összehasonlítás módot nyújt az 1915/16. évi államháztartás ebbeli eredményeinek némi méltatására: jelesül tett 1912-ben . . . 1913-ban . ..>,. 1914 : I. félévben 1914/15., évben . 1915/16. évben . a rendes bevétel 1,839.544 millió K-t 1,887.138 » » 915.234 » » 1,876.396 » \ 2,136.664 » » a rendes kiadás 1,675.903 millió K-t 1,771.043 » » 978.320 » » 1,720.878 » » 2,319.232 » » Ezek szerint úgy rendes bevételeink, mint rendes kiadásaink emelkedő irányzatot mutatnak. A rendkívüli kezelés átmeneti kiadásai évről-évre igen változók lévén, alakulásuk az" egyes évek szerint kevésbé alkalmas az összehasonlításra,