Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-296. Törvényjavaslat a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről
244 ;-. . 296. szám. kívül hagytam az egyesbírósági intézmény kiterjesztésének azt a. módját, amely szerint a járásbíróság hatáskörébe lehetne utalni egyes olyan bűncselekményeket, amelyek ezidőszerint a. törvényszók hatáskörébe tartoznak. A járásbírósági hatáskörbe utalás az előkészítő eljárás mellőzését és a királyi ügyészség közreműködésének hiányát vonná maga után, ami a ' célon túllőne és az ügyek jelentékeny részében súlyos hátrányokkal járhatna. A büntetőtörvényekben és egyes más törvényekben egyes bűncselekmények minősítésének és ezzel kapcsolatosan a kir. törvényszék hatáskörének alapjául megállapított értékhatárok felemelése, amelyet külön törvényjavaslatban indítványozok, szintén hozzá fog járulni a kir. törvényszékek munkatér-, hének csökkentéséhez. Ez az intézkedés bizonyos mértékig a járásbíróságok munkaterhét emelni fogja ugyan, de ez a körülmény sem jelenti a járásbíróságok hatáskörének kiterjesztését, hanem az csupán a megváltozott értékviszonyok figyelembevételének indokolt folyománya. Részletes indokolás. AlS 1. §-h02. Az 1. §. a javaslatba hozott egyszerűsítések ideiglenes jellegét hangsúlyozza. A 2. §-hoz. • Ez á §. határozza meg az egyesbíróság hatáskörét. Ennek, meghatározásánál főleg az a szempont vezetett, hogy egyesbírósági elintézésre lehetőleg gyakrabban előforduló és a törvényszékek munkaterhének nagyrészét okozó olyan bűncselekményeket kell kiválasztani, amelyeknek tényálladóka rendszerint elég egyszerű s amelyeknek jogi megítélése mind a bűnösség, mind a büntetés kimérésének kérdésében megnyugvással bízható egyesbíróra. Emellett lényegesnek tartottam azt a szempontot is, hogy a bűncselekmények büntetése ne legyen nagyon magas, hogy az egyesbíró kezébe túlságosan nagy büntetőhatalom ne kerüljön, ami annak folytán, hogy a kiszabandó büntetéa megfontolása az egyesbírónál nem történhetik olyan körültekintéssel, mint társasbíróságnál, legalább is egyes esetekben aggályos lehetne, A 3. §-hoz. Esetleges súrlódásoknak ós az eljárást elhúzó fölösleges perorvoslatoknak meggátlása végett célszerűnek mutatkozott kimondani, hogy a törvényszék tanácsának az a döntése, mely szerint az ügy a törvényszéknek egyesbírósága vagy tanácsa elé tartozik, az egyesbíróra nézve kötelező, s az ily döntés külön perorvoslattal'meg nem támadható. A % 3. bekezdésében kimondott, szabály a Bp. 22. §-ában foglalt elvnek felel meg. A 4. §-hoz. E §-nak az a rendelkezése, hogy abban az esetben, ha a felsőbíróság új eljárást rendel, azt egyesbíró által letárgyalt ügyben is a törvényszék