Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-294. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a bírói oklevél képesítő hatályának kiterjesztéséről" szóló 274. számú törvényjavaslat tárgyában
230 294. szám. 294. szám. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése „a bírói oklevél képesítő hatályának kiterjesztéséről' 4 szóló 274. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat a bírói (Ügyészi) és ügyvédi képesítés közätt az előbbinek hátrányára a múlt törvények rendelkezéseiből származó különbséget szándékozik megszüntetni. Ugyanis az 1874: XXIV. t.-c. és az 1874: XXXIV. t.-c. a bírói (üg} 7 észi) és az ügyvédi pályára nézve két különböző gyakorlati képesítő vizsgát szervezett. Az ügyvédi vizsgának előfeltételei annyiban voltak némileg szigorúabban megállapítva, hogy ügyvédi vizsgát csak az tehetett, aki a jogtudori oklevelet megszerezte ós a joggyakorlati időből legalább lVa évet-ügyvédnél töltött, — míg a gyakorlati bírói vizsgálatot csupán a jogtudományi államvizsga alapján és olyan gyakorlat után is le lehetett tenni, amelyet az illető kizárólag bíróságnál (ügyészségnél) töltött el, a vizsgatárgyak tekintetében azonban alig volt különbség a két vizsga között. A két vizsga képesítő hatályát a törvényhozás eltérően állapította meg, mert míg az ügyvédi vizsga minden más jogi képesítő vizsgát is pótolt, teHát a bíróit (ügyészit) és az ügyvédi pályára egyaránt képesített, addig a gyakorlati bírói vizsgálat képesítő ereje csupán a bírói (ügyészi) pályára és ezenfelül egyes más (pl. kir. közjegyzői és az igazságügyminisztérium fogalmazói szakához tartozó) állásra terjedt 'ki, de ez a vizsgálat az ügyvédi pályára nem képesített. Az ítólőbírói és az ügyvédi képesítésnek ezt a megkülönböztetését az 1913 : LIIL t.-c. megszüntette és az egységes bírói és ügyvédi vizsgát rendszeresítette, amelynek letétele mind a bírói és ügyészi álLásra, mind. az ügyvédi hivatásra .képesít. Ezzel az intézkedéssel a törvény a jövőre biztosította a bírói (ügyészi) ós az ügyvédi életpályák között az egyikről a másikra való szabad átmeneteit, de nem valósította meg ezt a viszonosságot a múltra
