Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-253. Törvényjavaslat az értéktárgyak kivitele tekintetében fennállott tilalmak megszegésének büntetéséről

253. szám. 399 delkezései szerint kívánom büntettetni. Egyúttal kimondandó az is, hogy a cselekmény tárgyául szolgáló érték a jövedéki büntető rendelkezések értel­mében elkobzás alá esik, vagyis akkor, ha a rendes büntető eljárás mellőzésére nincs ok s az ügy a bírósághoz kerül elbírálás végett. Ebben az esetben az érték mindenkor elkobzandó. Magában a törvényben tartom szükségesnek kimondani azt is, hogy a kísérlet is büntetendő, mert a függőben tartott ügyeknél, amelyeket a jelen törvény alapján el akarok biráltatni, legnagyobb részben csak kísérletről van szó s általában a kiviteli tilalmak megszegésénél vagy kijátszásánál a cselek­mény rendszerint nincs befejezve s a felderítésig csak kísérlet maradt. A 2. §-hois. Azt, hogy a jelen törvényjavaslat alapján kiszabott pénzbüntetéseket a pénzügyi tárca keretében kell elszámolni, kételyek elkerülése végett s cél­szerűségi okokból vélem szükségesnek kimondani. f Ebben a szakaszban felhatalmazást kérek arra, hogy a befolyó össze­gekből megfelelő jutalomban részesíthessem azt, aki a kihágások feljelentésével és felderítésével erre reá szolgált. A 3. §-ho0. Annak a kimondását, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt történt értékkivitel vagy átutalás, illetőleg ezeknek kísérlete nem büntethető, az okolja meg, hogy ebben az időben az idevonatkozó minden jog uralma szünetelt. A 4. §-hoz. Az ebben a szakaszban tervezett rendelkezést azért javasolom, mert a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. t.-cikk akként rendelkezik, hogy az^ az adóköteles, aki a vagyon vagy vagyonrész kivitele előtt a törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tett eleget, jövedéki kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint száz koronától húszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A javasolt rendelkezés nélkül az e törvényjavaslat alapján elbírálandó ügyek legnagyobb része az általános büntetőjogi elvektől eltérően, ismételt bírói döntés alá kerülne. Az 5. §-hoz. Ez a szakasz a végrehajtásra vonatkozólag tartalmazza a szokásos rendelkezést. Budapest, 1921. évi április hó 9. napján. Dr. Hegedüs Loránt s. h. y m. kir. pénzügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents