Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-254. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről

400 254. szám. 254. szám. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről. í. §. Az ásványszén (feketeszén, barnaszén, lignit) tekintetében a földbirtokost megillető jogok (Ideiglenes törvénykezési szabályok VII. rész, I. Fejezet, 1. §., 1871. évi LIIL t.-c.) átruházása esetén az ily módon az ásványszénkutatás és ásványszénbányaművelés céljára lefoglalt földterületek után azok kiterjedéséhez mérten, a jelen törvény határozmányai szerint állandó szónjogi területek fizetendő, melynek évenkénti összege a lefoglalt terület minden kataszteri holdja után, ha az illető jogszerző fél által lefoglalt terület egy bányahatósági (bányakapitányság, bányabiztosság) kerületben 200 kataszteri holdat meg nem halad, egy (1) koronában, 200—500 kat. holdnyi tórfoglalásnál kettő (2) koronában, 500—1.000 kat. holdnyi térfoglalásnál három (3) koronában, 1.000—5.000 kat. holdnyi térfoglalásnál négy (4) koronában, 5.000 kat. holdat meghaladó térfoglalásnál öt (5) koronában állapíttatik meg. Ezt az illetéket, —- akár ellenszolgáltatás mellett, akár anélkül, akár időhöz kötötten, akár anélkül történt a jogátruházás, akár van. szén a lefoglalt területen, akár nincsen, akár folytat ott a jogosult bányászati munkálatokat, akár nem, — egyaránt meg kell fizetni. 2. §. A szónjogi térilletéket az átruházott földbirtokosi ásványszénjogok mindenkori alanya, vagyis a jogszerző fél, illetve annak jogutódja tartozik megfizetni. 3. §. A földbirtokos saját telke után szénjogi térilletékkel nem terhelhető meg, még abban az esetben sem, ha ingatlanán ásványszén tényleg előfordul, illetve ha ő ott bányászati munkálatokat folytatna is.