Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-251. Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról
251. szám. 3?!> mindenkép fizetésképes váltókötelezett aláírásával vannak ellátva és a törvénybeli rendelkezést voltakép csak az a körülmény teszi szükségessé, hogy ezeknek a váltóknak a benyújtói a az állam. A létesítendő jegyintézet jegy kibocsátó bankszerű jellege ós következéskép az a kötelessége, liogy a pénzforgalom szabályozásával, a fizetések kiegyenlítésének megkönnyebbítésével, a gazdaság különböző .ágai hiteligényeinek kielégítésével foglalkozzék, magával hozza, hogy az intézet mindazoknak az üzleteknek a folytatására legyen följogosítva, amelyeket jegybankok folytathatnak. A 20. §. az erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Minthogy az Osztrák-magyar bank alapszabályainak erre vonatkozó határozatai teljesen megfelelők, ezek egyszerű átvétele mutatkozott az átmenet simasága érdekében is ajánlatosnak. Arra, hogy a jegyintózet jelzálogüzletet folytasson, hazai jelzálogintézeteink száma ós pozíciója mellett semmi szükség sincs, az Osztrák-magyar banknál is ez az üzletág a többitől majdnem teljesen külön volt választva. A 21., 22., 23., 24., 25., 26. ós 27. §-okban tervezett intézkedések a jegy monopóliumból, amelyet a törvényjavaslat 1. -§-a szerint az állam egyelőre magának tart fenn, a létesítendő jegyintózet jegykibocsátó jellegéből folyó privilegiális jogoknak szüksészerű következményei. A szöveg az Osztrák-magyar bank alapszabályainag 57., 95., 96., 97., 98., 99. ós 100. cikkének analógiájára készült, részben k dolog természetéből folyó, részben a mai magyar jogállapotnak és jogtechanikának megfelelő, egyáltalán nem érdembeli változásokkal. Az üzleti évre a 28. §-ban tervezett intézkedések bővebb indokolást alig igényelnek. Az első üzleti évnek 1922. évi december 31.-ével leendő megállapítása annál kevésbbó ütközhetik akadályokba, mert a 29. §-ban előírt heti kimutatások szerkesztésének kötelesség a jegyintézet mindenkori állását a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezi. Az utóbbi §. szerint köteles közzététele a passzívumok és aktívumok egyes alkotó részeinek a jegyintózet mindenkori helyzetének megítélésére szükséges összes fontos adatokra terjed ki. A javaslat harmadik részében első sorban azokról az intézkedésekről kell megemlékeznem, amelyek szükségesek arra, hogy az átmenet az eddig szabadalmazott jegybankról az állami jegyintózetre lehetőleg simán és könnyen menjen végbe. Minthogy a kicserélés technikai lebonyolítása bizonyos időt igényel, nehogy a pénzforgalomban fizetési eszközök hiáuya folytan fennakadás álljon be, szükségesnek mutatkozik intézkedni aziránt, hogy a jelenleg forgalomban levő pénzjegyek párhuzamosan az új állam jegyekkel a kicserélési művelet megkezdése atán is, egyidore megtartsák törvényes fizetési eszköz jellegüket. Tekintettel azonban egyrészt azokra a jelentékeny költségekre, amelyekkel az új államjegyek előállítása és a kicserélési művelet keresztülvitele jár, másrészt oly célból, hogy a pénzforgalom megtisztítása ós egységesítése minél rövidebb idő alatt biztosítható legyen, intézkedni kell aziránt is, hogy a kicserélés technikai lebonyolításához feltétlenül szükséges, lehetőleg rövid idő letelte után a kicserélendő pénzjegyek már csak időszakonként fokozatosan emelkedő levonásokkal ós csak közpénztáraknál fogadtassanak el fizetéskép vagy kicserélésre. Végül megállapítandó az az időporit is, amelytől kezdve a most forgalomban levő fizetési eszközök már egyáltalán nem fogadtatnak el sem fizetésül, sem kicserélésre. Ü/Iiután a forgalomban levő bankjegyeknek államjegyekre való kicserélése ós e célból jegyintézet létesítése a békeszerződés folyománya, a békeszerződésnek az Osztrák-magyar bank felszámolására vonatkozó intézkedéseinek
