Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-251. Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról

Melléklet a 251. számú irományhoz. Indokolás „a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról" szóló törvényjavaslathoz. A volt monarchia két állama az annektált tartományokkal együtt egységes pénzforgalmi területet képezett. Ennek a ^területnek az egységét az érme- és pénzrendszerre nézve Magyarország és Ausztria között legelős zör a koronaérték behozatalával egyidejűleg 1892-ben kötött, majd később megújított szerződés és e mellett az Osztrák-magyar banknak a monarchia mindkét állama által adományozott azonos jegy szabadalom biztosította. Kapcsolatban azokkal a politikai átalakulásokkal, amelyek a háború szerencsétlen vége és az azutáni események folytán a volt monarchia két államának területén bekövetkeztek, ez az egység teljesen felbomlott. Az újonnan keletkezett államok, úgyszintén azok, amelyek területet nyertek, hol előbb, hol később igyekeztek a maguk pénzforgalmi területét a többiekétől függetleníteni. Ez az igyekezet kifejezést nyert mindenekelőtt azokban a technikai intézkedésekben, amelyekkel az illető államok saját pénzforgalmukat először felülbélyegezték, saját területükre nézve csak a náluk felülbélyegzett papirpónzt ismerve el törvényes fizetési eszköznek, majd egyesek közülök a felülbélyegzett jegyeket fokozatosan saját pénzjegyeikkel cserélték fel. Ámde a függetlenítésre irányuló szándék nem merülhetett ki ezekkel az intézkedésekkel. Az újonnan keletkezett államok legtöbbje, úgyszintén a területet nyert államok az Osztrák-magyar bankot működésében hol tetemesen korlátozták, hol, mint pl. a cseh-szlovák köztársaság területén, üzletét állami kezelésbe vették. Legelőször is a jugoszláv kormány fogott hozzá a pénzforgalmi eszközök különválasztásához. Egy, 1919. január S-án kelt rendelettel, az Osztrákmagyar banknak délszláv területen forgalomban levő jegyeit megállapítandó, azoknak összeírását és felülbélyegzését rendelte el. Ezt az első felülbélyegzést egy második felülbélyegzés követte, majd később az így felülbélyegzett bankjegyek 4 : 1 arányban koronadinár-jegy ékre cseréltettek át. Az Osztrákmagyar bankkal szemben különböző kény szerrendszabály ok alkalmaztattak, amelyek a bank szabad mozgását majdnem teljesen megakadályozták. A tett intézkedések nem voltak egységesek, az első időben a bank közbelépése foly-