Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában

148 203. szám. hozott italmennyiség után — a 20. §-ban megbatározott legnagyobb forgalmú üzletekre nézve előírt tételek alkalmazásával — járó összegben, de legalább is 10.000 koronában, abban az esetben pedig, ha a forgalomba hozott ital mennyisége meg nem állapítható, minden megkezdett negyedévre 10.000 koronában szabandó ki. Aki másnak engedélyét bérbe veszi, illetve másnak engedélye alapján jogosulatlanul kimér (elárusít), engedély nélkül való kimérőnek (elárusítónak) tekintendő, s a jelen §. előbbi bekezdései szerint büntetendő. Ugyanilyen elbánásban kell részesíteni azt is, aki másnak az iparigazolványát, cégbejegyzését és előzetes bejelentését jogosulatlanul felhasználva szeszes italok eladásának közvetítésével, illetve bor, vagy sör nagyban való eladásával foglalkozik. 34. §. A jelen törvény 32. §-ának 1. pontja alá eső jövedéki kihágások esetében azok a kimórósi (elárusítási) üzletek, amelyeknek tulajdonosától az engedély jogerős határozattal elvonatott, vagy megtagadtatott, vagy amelyek tulajdonosai engedélyért nem is folyamodtak, továbbá azok a kimérési (elárusítási) üzletek, amelyek az engedély elnyerése előtt oly helyiségekben nyittattak meg, ahol az üzlet megnyitását közvetlenül megelőzőleg engedélyezett kimérés (elárusítás) nem gyakoroltatott, s végül az 1. §-ban előirt előzetes bejelentés nélkül űzött bor-, vagy sör-nagykereskedések, iUetve közvetítő üzletek, amennyiben azokat az üzlettulajdonos a következményekre törtónt figyelmeztetése dacára önként be nem szünteti, a pénzügyi közegek által, —• szükség esetén a rendőri hatóság részéről nyújtandó karhatalom igénybevétele mellett, — bezárandók, illetve beszüntetendŐk és az üzlettulajdonos birtokában talált italkószletek, valamint a kimérésre (elárusításra) szolgáló összes eszközök (hordók, edények, poharak, mértékek stb.) elkobzandók. Az üzleti helyiség bezárandó még abban az esetben is, ha az a kimérésen (elárusításon, köz vetítésen) kívül még egyéb célokra is szolgál. Ha a kimérési engedélynek más helyiségbe való áthelyezése jogerős határozattal megtagadtatott, a nem engedélyezett helyen gyakorolt kimérési üzlet a fentiek szerint beszüntetendő. Hasonló eljárás követendő abban az esetben is, ha az engedély elvonása iránt hozott elsőfokú határozat ellen jelen törvény 17. §-ának h) pontját követő bekezdése értelmében csak birtokon kívül való felebbezésnek van helye. 35. §. A 34. §. alapján alkalmazott hivatalos zár épségben tartásáért az üzlettulajdonos, illetve üzletvezetője felelős. Aki az alkalmazott hivatalos zárt megsérti, amennyiben cselekménye a büntető törvények szerint nem büntethető, 200 koronától 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a zársértés közvetlen tettese a zár épségben tartásáért felelős személlyel nem volna azonos, ez utóbbi is büntetendő, ha a zár megsértését haladéktalanul be nem jelenti, avagy a zár megsérülését felhasználva, italt szolgáltat ki. A zár épségben tartásáért felelős személy megbüntetését az a körülmény, hogy a tettes nem büntethető, nem akadályozza.