Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában

203. szám. 149 36. §. A jelen törvénybe, valamint az ennek' végrehajtása iránt kiadott utasításokba és rendeletekbe ütköző azok a cselekmények ós mulasztások, amelyek sem a 32., sem a 35. §. alá nem esnek, mint szabályellenességek 20 koronától 2.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 37. §. A büntető határozatok hozatala a pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozik, melynek határozata ellen a kézhezvételétől számított 15 nap alatt az utolsó fokban határozó pénzügyminiszterhez intézendő fellebbezésnek van helye. Ha a kérdőre vont fél hasonló kihágást, vagy szabályellenességet korábban még nem követett el és a 33., 35., illetve 36. §-okban az illető kihágásra, avagy szabályellenességre nézve meghatározott pénzbüntetések mérsékeltebb, esetleg legkisebb tételét (ós a netalán járó megrövidített engedély-illetéket, illetve szeszes ital forgalmi-illetéket) kifogásolt cselekményének, vagy mulasztásának beismerése és további önvédelmi jogáról való lemondása mellett önként lefizeti, illetve felajánlja, a pónzügyigazgatóság — méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén — a további vizsgálati eljárás beszüntetése mellett felet az általa már lefizetett, vagy felajánlott (megrövidített engedólyilletókbea, illetve szeszes ital forgalmi-illetékben ós) mérsékeltebb, illetve legkisebb pénzbüntetésben magasztalhatja eí, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a 33. §. második bekezdésének rendelkezései alapján mellékbüntetésként ag engedély elvonása ki ne mondass ék, avagy az utóbb idézett szakasz harmadik bekezdésének eseteiben az iparigazolvány vissza ne vonassók. A pénzbüntetés a 33., 35., "illetőleg 36. §-okban meghatározott legkisebb összegeknél alacsonyabb mértékben még különös méltánylást érdemlő esetekben sem szabható ki. Ha a jelen törvény 33., 35., illetőleg 36, §-ai alapján jogerős határozattal kirótt pénzbüntetés az elmarasztalttól egészben, vagy részben behajtható nem volna, vagy pedig ennek behajtása csakis az elmarasztalt minden ingatlanának eladása útján és csak úgy volna eszközölhető, hogy ennek folytán az elmarasztalt végelszegényedése és adózásra való képtelensége következnék be, a pénzbüntetés helyett az 1894. évi XV. t.-c. 14. §-a értelmében, az 1909. évi XI. t.-c. 99. §-a és az utóbb említett törvény 101. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 800/1916. I. M, rendelet 27* ós 28. §-ai szerint kiszabandó szabadságvesztés büntetése alkalmazandó. Ha az elmarasztalt féltől a jogerős határozattal kiszabott megrövidített engedély-illeték (szeszes ital forgalmi-illeték) és pénzbüntetés csak részben volna beszedhető, illetve behajtható, a befolyt Összeg elsősorban a megrövidített illeték fedezésére fordítandó. 38. §. A jelen törvény, vagy az annak végrehajtása iránt kiadott utasítások és rendeletek megszegésével elkövetett kihágás, vagy szabályellenesség, ha ezért az illető a szabályellenes cselekmény vagy mulasztás napjától számított 3 év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet, a jelen törvénynek az engedély elvonására vonatkozó rendelkezései azonban még további két éven belül alkalmazhatók.