Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában
203. szám. 135 4. azoknak, akik eltartásukról gondoskodó férjüket, atyjukat, illetve gyermeküket a világháború következtében elvesztették, amennyiben létfenntartásukat biztosító vagyonnal, vagy egyéb keresetforrással nem rendelkeznek; 5. a szakmabeli iparosoknak alkalmazottaknak és szakmulikasoknak; 6. az önhibájukon kívül állásukat elvesztett közszolgálati alkalmazottaknak ; 7. az önhibájukon kívül munka nélkül álló hazafias munkásoknak és egyéb magánalkalmazottaknak; 8. a hivatásuk teljesítése közben történt baleset következtében munkaképtelenné vált közszolgálati-, vagy magánalkalmazottaknak (munkásoknak), illetve az ilyen körülmények között elhaltak özvegyeinek és árváinak; 9. a közszolgálati alkalmazottak özvegyeinek és árváinak, valamint a nyugdíjazott közszolgálati alkalmazottaknak, amennyiben az előző pont alá nem tartoznak; 10. azoknak, akik a világháború, vagy a forradalmak tartama alatt törvénytelen intézkedések folytán olyan anyagi kárt szenvedtek, amelynek következtében létfent art ásuk feltételeit elvesztették, s végül 11. azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt legalább 12 héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. 15. §. Az égetett szeszes italok nagyban való eladására engedéllyel bíró, valamint az 1. §. értelmében szeszes italok eladásának közvetítésére, illetve bor-, vagy sörnagykereskedésre jogosult személyek tartoznak a pénzügyminiszter kívánatára, az általa rendeleti úton megállapítandó módon és feltételek mellett, — a kereskedelmi törvény által előírt könyveken kívül, — oly könyveket, illetve naplókat, vagy egyéb feljegyzéseket is vezetni, melyekből az általuk beszerzett vagy forgalomba hozott szeszes italoknak neme, származása, mennyisége, esetleg foktartalma is), a vevő neve és polgári állása határozottan kivehető legyen. A szeszes italok beszerzésére és forgalomba hozatalára vonatkozó könyvtételek fedezeti okmányokkal igazolandók. Az égetett szeszes italok nagyban való eladására, szóló engedélyek megadása tekintetében a pénzügyminiszter a jelen törvényben meghatározott feltóteleken felül még egyéb féltételeket is állapíthat meg. Szesz- és sörfőzdék vállalkozói, valamint bejegyzett cégű likőr-, rum-, cognac-^ gyümölcspálinkakészítő- ós pezsgő-gyárosok az általuk termelt szeszes italoknak, szabadraktárak, valamint szabadraktárrá nyilvánított szeszfinomítók tulajdonosai pedig a szabadraktárukba beraktározott szesznek nagyban való eladásával külön engedély nélkül is foglalkozhatnak, de könyveiket & pónzügyminister kívánatára, az általa rendeleti úton megállapítandó módon, akként kötelesek kiegészíteni, hogy azokból a jelen szakasz első bekezdése értelmében megkívánt adatok kivehetők legyenek. A korlátlan kimórők külön engedély nélkül szeszes italok nagyban való eladására is jogosultak, ha bejelentésük alapján ez a jogosítvány engedélyokmányukba be van vezetve, tartoznak azonban a pénzügyminiszter kívánatára, az általa rendeleti úton megállapítandó módon ós feltételek mellett oly könyveket vezetni, amelyekből a fentiek szerint kívánt adatok kivehetők legyenek.