Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában

203. szám. N 121 203. szám. A pénzügyi bizottság jelentése „az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az italmérési jogot, mint királyi kisebb haszonvételt, a földbirtokhoz tartozó hűbérszerű intézményeinknek ezt az utolsó maradványát az 1888. évi XXXV. t.-c. eltörölte és állami monopóliummá, jövedékké tette. Az államot megillető kizárólagos rendelkezési jog azt jelenti, hogy italmérési jogot — annak bármely vonatkozásában — csak az gyakorolhat, aki az állami pénzügyi hatóságtól erre engedélyt kap. Az italmérési jövedékre vonatkozó későbbi törvényalkotások nem tártaimáznak gyökeres módosításokat,, hanem inkább arra törekszenek, hogy a pénzügyi érdekekkel a rendőri és közegészségügyi érdekeket minél sikeresebben összeegyeztessék. A pénzügyi bizottság által tárgyalt javaslat nemzeti, közgazdasági és szociális irányban fejleszti az italmérési jövedékről szóló első törvényeinket. Az itt említett nagy szempontok biztosításáról ^az 1888. évi XXXV. ós 1899. évi XXV. t.-cikkek megfeledkeztek. Amikor a pénzügyi bizottság ezt, mint tényt megállapítja, ez nem szemrehányás a múlt törvényalkotásának, mint inkább elismerés a pénzügyminiszternek és azoknak, akiket e törvényjavaslat szerkesztésével megbízott, hogy a törvények hiányait, ami a részleteknek előre nem látható halmazában találja magyarázatát, a tapasztalat lelkiismeretes, gondos és körültekintő munkájával most pótolni akarják. Kétségtelen, hogy a javaslat szigorú elveket tartalmaz. De ha a szigorú elvek a józan mérséklettel és az egyetemes célokkal összhangban vannak, akkor csak helyeselhetők, különösen az italmérési jogban, amelynek gyakorlása olyan üzlet, amely embertársaink egészségügyi, vagyoni, gazdasági és erkölcsi érdekét könnyen veszélyezteti s amely éppen ezért az üzleti tisztesség és becsület fokozott mértékben való érvényesülését kívánja meg ós pedig mindenkitől, aki ezzel foglalkozik. Az 1920. évi február hő 16-ikára Összehívott nemzetgyűlés irományai. VÍII. kötet. ie