Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában

122 • 203. szám. Ezeket a szempontokat következőképen igyekszik érvényre juttatni a javaslat: Hogy az italmérósi üzletek az állam és társadalomellenes tanok terjesz­tésének melegágyai a jövőben ne lehessenek s hogy a törvényes intézkedé­sek tiszteletben tartassanak, az engedélyeket üzérkedésre és kisebb exisz­tenciák kizsákmányolására fel ne használják, ezért az engedélyezés előfelté­telei lényegesen szigoríttatnak s a jövőben csak minden tekintetben megbíz­ható egyének nyerhetnek italmérési engpdélyt. Ebből következik, hogy az állami és társadalmi rend biztosítása céljából elrendeli a javaslat, hogy a már kiadott ós érvényben levő italmórési engedélyek úgy birtokosaik személyi meg­bízhatósága szempontjából, mint a tekintetben is, vájjon az új törvény ren­delkezéseinek megfelelnek-e, szigorú revizió alá vétessenek s az italmérési (el­árúsítási) üzletekből a megbízhatatlan elemek eltávolíttassanak. Hogy a revizió egyesek méltatlan üldözésévé ne fajulhasson, arról olyan módon gondoskodik a javaslat, hogy az engedély csak törvényszerű eljárás útján vonható el. Viszont az így felszabaduló engedélyek újból adományozásával kedvező alka­lom nyílik a hadirokkantak, hadiözvegyek és más érdemes egyéneknek önálló kereseti lehetőséghez juttatására. Az engedélyek revízióját kiterjeszti a javaslat — igen helyesen — abba az irányba is, hogy a korlátlan kimérések megállapított létszáma helyes arányba hozassók a községek lélekszámával és a közszükségleti szem­pontokkal. . A sok panaszra okot szolgáltatott ós az iszákosságot leginkább előmoz­dító kizárólagos pálinkamérések eddigi jogosítványait azáltal lényegesen meg­szorítja a javaslat, hogy a korlátlan kimérések közül kiemeli ós új korlátolt kim érési típusként állítja be. Az engedélyekkel való üzérkedés kizárása és a kisebb exisztenciák ki­zsákmányolásának meggátlása céljából két nevezetes irányban intézkedik a javaslat. Egyrészt kimondja, hogy több korlátlan kimérósí ós kizárólagos pálinkamérési engedély egy közös háztartásban vagy vagyonközösségben élő­család kezében sehol az országban nem egyesíthető; csak kivételesen, külö­nös méltánylást érdemlő esetben adhat a pénzügyminiszter még egy engedély kiadására engedélyt. Másrészt hatályon kívül helyezi azt a ma fennálló tör­vényes szabályt, amely szerint Budapesten a hely megjelölése nélkül is ad­ható kiméresi engedély, s hogy az ilyen üzletek előzetes engedélyezés nélkül is áthelyezhetők. Az engedélyek kiszolgáltatásánál figyelembe veendő elsőbbségeket az eddigitől jórészt eltérően szabályozza a javaslat. A lehetőség szerint elsőbb­séget biztosit: a fogadóval kapcsolatos vendéglőknek, a hazafias irány szolgá­latában álló fogyasztási szövetkezeteknek, amelyek a községekben lakó gazda­közönség és általában a falu kulturális és népjóléti igényeinek kielégítésére különösen alkalmasak. Elsőbbség tekintetében a javaslat további törekvése odairányul, hogy a rendelkezés alá kerülő korlátlan kiméresi engedélyeket elsősorban a hadirokkantak, hadiözvegyek, továbbá a világháború által leg­inkább sújtott egyéb néprétegek és általában véve ne a megélhetés eszkö* zeivel bőven rendelkező, hanem a mostoha helyzetben levő kisebb exiszten­ciák nyerhessék el. A folytatólagos engedélyeket is megszünteti a javaslat; az elhalt enge­délyes engedélyére csak a vagyontalan özvegynek és lemenőknek (beleértve a természetes gyermekeket is) s azoknak is csak az özvegység, illetőleg kis­korúság tartamára van igénye.

Next

/
Thumbnails
Contents