Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról

100 197. szám. és emellett a gazdasági élet tűrhetetlen lekötésére és a legbecsületesebb polgárok megbüntetésére visz, míg a tág lelkiismeretűek könnyen szabadulnak tőle. Ezenfelül, mint ma már a külföld példája is mutatja, nagy vagyonadót gyorsan megvalósítani pénzügyi technikai lehetetlenség. A gyors pénzügyi eredményt nem hozná meg, ekkor pedig a pénzügyi politika szempontjából értéktelen, már pedig ma elsősorban eredményes pénzügyi politikát kell csinálni. A személyi szempontokon felépülő nagy vagyonadó éveken keresztül izgalomban tartaná a gazdasági életet és rendkívüli eszközökkel nyúlna bele évek során az emberek magán gazdasági tevékenységébe. Ezzel szemben objektiv, tárgyi alapokon nyugvó javaslataimmal gyors ós kiadós eredményt akarok elérni a gazdasági élet tartós zaklatása nélkül. Vissza akarom adni a gazdálkodás lehetőségét, mert eredményes magángazdasági tevékenység reménye nélkül sem a közdazdaság, sem az állami háztartás talpra nem állhat. A nagy vagyonadó határozottan elvetendő sajátos adminisztrativ viszonyaink között. Nagy, tökéletes pénzügyi közigazgatást kíván. Ezt előbb ki kellene építeni, hisz a háború ós a forradalmak folytán megbénult közigazgatás még a hátralékos munkák elvégzését is alig győzi, hogyan foghatnánk akkor a siker reményével a nagy vagyonadó megvalósításához. Óriási költséggel is járna, amely felemésztené a pénzügyi eredmény javarészét. Olyan pénzügyi politikára van ennélfogva szükség, amelynél kevés költséggel gyorsan van nagy eredmény, ezt pedig csak a tárgyi szempontokon nyugvó vagyonváltság hozhatja meg. Igazságtalanságok alig lesznek benne elkerülhetők, de minden pénzügyi rendszernek, amellyel állampónzügyi helyzetünket javítani és valutánkat emelni törekednénk, meglennének a maga igazságtalanságai, melyeket a gazdasági élet komplikált volta idéz elő. Minden személyi adó is rengeteg kivételt, megszorítást létesít az igazságra való törekvésben, ez pedig tömérdek munkát okoz és mégsem éri el a teljes igazságot, mert a gazdasági élet szövevényes hálózatát végig tekinteni és végig követni az adótörvényekben nem lehet. Nemzetünket a balsors gazdaságilag visszavetette, így pénzügyi politikájának is vissza kell nyúlnia elmaradottabb korok eszméihez és azokból kell felhasználni az értékes és használható gondolatokat. E mellett azonban természetesen igyekezuünk kell és részemről törekszem is, hogy javaslataimban elkerüljem az előfordulható igazságtalanságokat. Figyelembe akarom venni a teljesítő képességet, de a kisebb igazságtalanságokat is elnézem, ha ennek az árán el tudom érni a legnagyobb igazságtalanság megszüntetését, e tűrhetetlen gazdasági és szociális nyomás alól való felszabadulást. Yagyonváltságról szóló javaslataimat három részben terjesztem elő, Ez az első javaslatom a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben alkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról szól. A magyar államadósságokban elhelyezett tőkék vagyonváltságát pedig az államadósság rendezéséről benyújtandó javaslat foglalja magában. Az ingatlanok vagyon váltságát egyéb ingó vagyonok vagyonváltságáyal együtt a vagyonváltságról szóló külön törvényjavaslatomban fogom előterjeszteni. Ezt fogja követni a vagyonváltságról szóló további törvényjavaslatom, amelyben a háborús jelentékeny vagyonok súlyos váltság alá vonását