Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról
197. szám. 101 fogom javasolni. Eddig e vagyonok megterhelése igen enyhén valósult meg, már pedig ennek helyes keresztülvitele pénzügyi, de ezenfelül ethikai követelés is. A nagy vagyonadó hívei is ezt sürgetik és ezt akarják elérni, ugyanezt a célt én is el kívánom érni vagyonváltságról szóló törvényjavaslataimban. Pénzügyi programmomat 1920. december 20-án a nemzetgyűlésen őszintén ós nyíltan feltártam, törvényjavaslataim célzata és alapelvei abból kitűnnek, ezért a további általános megokolást feleslegesnek vélvén, áttérek a v«agyonváltságról szóló eme I. törvényjavaslatom részleteinek megvilágítására. Tisztelettel megjegyzem ezúttal, hogy a vagyonváltság ezen részének várható pénzügyi eredményeit illetőleg a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában fogok előterjesztést tetoni. Az 1. §~hoz. A betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve Őrzött készpénzletétek (az alábbiakban röviden: »letétek«) az ingó tőkének jelentékeny részét alkotják. Mivel ezek nyilvános számadásra kötelezett ós ellenőrizhető pénzintézeteknél, továbbá a kevés számú egyéb bankügyletekkel foglalkozó cégeknél vannak elhelyezve, a tárgyi adózásnak, a vagyonváltságnak legalkalmasabb talaját adják. A bennük kifejezésre jutó tőkeerő rendszerint a teherviselő képességet is képviseli. A tőke-koncentráció folytán pedig a lerovás is a lehető legegyszerűbb módon történhetik. A vagyonváltság alapjául tehát kiválóan alkalmas, mert csekély adminisztratív munkával, gyorsan, jelentős pénzügyi eredményt biztosít. Hogy a tőkevagyon e formája el ne meneküljön a vagyonváltság elől, arról már gondoskodtam az 1920. évi 10.598/M. E. ós az 1920. évi 6.583. P. M. számú zárolási rendeletek útján. Ezúttal arról lóvén szó, hogy a zárolásnál biztosított igény törvényes alapot ós tényleges szabályozást nyerjen, lehetőleg a zárolási rendeletek terminológiájához simulok; figyelemmel voltam arra, hogy a zárolási rendeletek és e törvényjavaslat kifejezési módja között lényeges eltérés ne legyen, mert ez csak félreértésre adna okot ós zavarólag hatna. Az óvadékok természetszerűleg szintén vagyonváltság alá esnek, mert a követelés óvadókjellege semmiképen sem adhat arra igényt, hogy a vagyonváltság alól kivonassék. A mentességre jogosító címeket a 2. §. sorolja fel, ezen túl menő mentességek megállapítása a pénzügyi eredményt veszélyeztetné. A betéteket, a folyószámla követeléseket ós a letéteket a vagyonváltság utóiéri akkor is, ha külön rendeltetést szánt nékik tulajdonosuk, hacsak a 2. §-ban felsorolt mentességek egyike fenn nem forog. Az óvadékot nyújtóra nézve követelésének külön rendeltetéssel való kezelése nagyobb veszéllyel és kárral nem jár, mintha külön rendeltetés nélkül kezeltetné és ennek csak az a következése, hogy vagy kiegészíti az óvadékot nyújtó az óvadékot a vagyon váltsággal csökkentett összeggel, vagy az óvadékot elfogadó elégszik meg kisebb óvadékkal. Ennek további szabályozásába nem kívánok pénzügyi befolyást gyakorolni. Ez az általános jogelvek alkalmazásának és a felek megállapodásának a dolga. A 2. §-hoz. . Bár a vagyonváltságot tárgyi alapon kívánom megvalósítani, az általános megokolásban kifejtett célszerűségi okokból, mégsem lehet elzárkózni az