Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.
Irományszámok - 1920-189. Indítvány, illetve törvényjavaslata Pallavicini György őrgróf nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetvédelmi bíróság felállításáról
304 189. szám. gróf Festetich Sándor, Baloghy Ernő, Junker János, Szabó Oreszt, nagyatádi Szabó István, Peidl Gyula, dr. Vass János volt minisztereknek csak mint minisztereknek felelősségre vonása nem volna megnyugtató. Dr, Szende Pál, Juhász Nagy Sándor, Böhm Vilmos, dr. Vass János, stb. az események előkészítésében olyan kimagasló szerepet vittek, hogy félő, hogy egyedül parlamenti felelősségrevonásuk során bűnösségük teljes képe és súlya nem lesz megállapítható, A miniszterviselt bűnösök csak parlamenti felelősségre vonása tehát bűnösségük teljes képét és súlyát nem fogja eredményezni, a kétféle felelősségrevonás pedig nem célszerű és nehézségekbe ütközik. Bár, mint már előadatott, a kétféle felelősségrevonásnak semmiféle törvényes akadálya nincs. A n © m miniszter polgári egyének büntetőjogi felelősségre vonásánál rá kell még mutatni arra is, hogy egyik-másik bűnös bűnösségének büntetőjogi megállapítása bizonyos nehézségekbe ütközik. Ali ez különösen a sajtó bűnösségének megállapításánál. Mindenki tudja, mit mívelt 1918. év második felében s különösen október hónapban a magyar sajtó nagy része. A Népszava, Világ, Pesti Napló, Magyarország, Az Est czímű lapok versenyre keltek, hogy keresztül gázoljanak a magyar nemzet testén. E lapok politikai irányítói, főszerkesztői, felelős szerkesztői, publicistái, politikai rovatvezetői, vezércikkírói készítették elő s hajtották keresztül a bekövetkezett eseményeket. Garami Ernő, "Weltner Jakab, Biró Lajos, Magyar Lajos, Purjesz Lajos, báró Hatvány Lajos, Lovászy Márton, Búza Barna, Kéri Pál, Kunfi Zsigmond, Göndör [Ferenc, DienerDénes József, Szende Pál, Pogány József, Fényes László, Jászi Oszkár stb. stb. cikkei nélkül a közvélemény félrevezetése aligha sikerült volna. Ezen lapok szerepének, s cikkeinek büntetőjogi értékelése meglehetősen nehéz helyzetbe hozza a büntetőbírót. Ugyanilyen nehézség forog fenn egyik-másik vezető politikus bűnösségének büntetőjogi megállapításánál is. A miniszterek után a nagyszámú államtitkárok: Jánossy Zoltán, dr. Ágoston Péter, Biró Lajos, Diener-Dénes József, Friedrich István, Kobek Kornél, Pethe Marton, Méhely Kálmán, Csizmadia Sándor, Rácz Gyula, Kalmár Henrik, Szemző Singer Ernő, Rónay Zoltán, dr. Madarász József, Bosnyák Zoltán, dr. Ábrahám Dezső, Kógl János, Laehne Hugó, Somogyi Béla stb. A Károlyi-párt vezetőtagjai mind, Hock János, Búza Barna v Laehne Hugó, Friedrich István, Juhász Nagy Sándor, Lovászy Márton, P. Ábrahám Dezső, Vass János, Kobek Kornél, Beck Lajos, gróf Batthyány Tivadar stb. A radikális párt vezetői: Jászi Oszkár, Szende Pál, Purjesz Lajos, Rácz Gyula, Gönczy Jenő stb. A szoczialista párt vezérei: Kunfi, Garami, Weltner, Bokányi, Peidl, Peyer r Buc hinger, Jászi stb. a nemzeti tanács tagjai, a katonatanács tagjai, stb. mind egyformán bűnösök a nemzet ellen elkövetett bűntettekben. Olyan köztudat ez, melyet a szakbíró talán bizonyítékokban nem fog elismerni, de amely tény ott él minden magyar ember lelkében, aki azon szerencsétlen napok történetét ismeri. Ezek felelősségének megállapítása, szerepük tisztázása nem közönséges feladat. Mindezek csak keretei annak a területnek, melyen a felelősségrevonásnak mozognia kell. Ennyi bűnös, s ennyi bűncselekmény felett kellene ítélkeznie a magyar büntetőbíróságnak. A már előadott nehézségeken felül a legnagyobb aggály van ott, hogy e nagy felelőssógrevonás kapcsán a kir. ügyészség ós bíróság olyan politikai üldözésbe kerülne bele, mely a bíróság függetlenségét ós tekintélyét veszélyezteti. Kérdés, volna-e a magyar bíróságnak elég érzéke, bátorsága és képessége ezekben az ügyekben az igazság felismerésére? Végre m