Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-189. Indítvány, illetve törvényjavaslata Pallavicini György őrgróf nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetvédelmi bíróság felállításáról

189. szám. 305 ezek mind politikai bűncselekmények, politikai levegőben mozognak, s feltételeznek a bíróról, ki bennük ítélkezik, bizonyos politikai készséget, tájékozottságot és érettséget. A büntető bíró ez ügyekben nehéz helyzetbe keiül. A népköztársaság alatt törvények hozattak, a magyar bíró a népköztársaság nevében az akkor hozott törvények alapján is ítélt, 6j>yik-másik ez id ő alatt bírói kinevezést kapott, szóval kénytelen volt törvényes állapotnak elismerni azt, mit ma bűncselekménynek fog minősíteni. Azonkívül a bűnvádi eljárás megindítása ma annak rendszabályai szerint a cselekmények súlyára tekintettel tömeges letartóztatásokat és nagyfokú izgalmakat vonna maga után. Kibír-e a magvar közélet ekkora bűnvádi üldözést? Ki tudja megjelölni e bűnvádi üldözésnek határait, a királyi ügvészt és bírót törvényed kötik, s a bűnvádi üldözés olyan tág teret nyit a bosszúállásnak, mely ellenkezni fog az egész eljárás céljaival, a kisemberek mind a hatóság kezére kerülnek, a vezérek pedig kisiklanak. A magyar királyi ügyészt és bírót tehát a legmagasabb közérdekből meg kell kímélni a j olitikai bűnperek indításától s az azokban való ítélkezés ódiumától. Ezek a megfontolások váltották ki azt a gondolatot, hogy ezeket a bűnösöket külön politikai bíróság elé kell állítani. Ez a bíróság volna a nemzetvédelmi bíróság. Ez a bíróság válogathat a bűnösök között; a kicsiket futni hagyhatja s csak a vezető egyéniségek ellen lép fel. Lelkiismerete és meggyőződése szerint ítélvén, nincs kötve a bizonyítékokhoz, szabadabban mozog, mint a* szakbíró. Közjogi, politikai ismeretek birtokában mindenkinek cselekvőségét és felelősségét könnyen ismeri fel A jóhiszeműeket, a tudatlanokat felmentheti, míg a rosszhiszeműek ellen annál kim életlenebbül léphet fel. A tárgyalást a vádlottak távollétében is megtarthatja, s ítéletet hozhat ellenük. Kimondhat közjogi és politikai büntetéseket is, meg elegedhetik egyszerű megbélyegzéssel is. Nem merül el a részletekben, s nagy tekintélyénél fogva megnyugtatóbbak lesznek ítéletei. Ez elé a bíróság elé kerülnének az októberi események összes bűnösei: miniszterek, polgárok, katonák, egyaránt. Az 1920 : X. t.-c. 16 §-ának a Károlyi- és Berinkey-kormányok tagjaira vonatkozó intézkedése tehát egyidejűleg hatályon kívül volna helyezhető. Ily módon elérhető volna, hogy egyetlen bíróság elé kerülhetnének az összes bűnösök, s a bíróság megkapna azt az egységes képet, mit szót választás esetén csaknem lehetetlen megnyerni. Mindenkinek teljes cselekvősége kerülne elbírálás alá. De ide kerülnének azon hűtlen egyének ügyei is, akik a közel múltban, s ma is a külföldön hazafiatlan módon rágaimaz/ák a nemzetet. Ezeket a büntetőbíró alig tudná utolérni, míg a nemzetvédelmi bíróság egész könnyedséggel leszámolhatna velük. Ezek ellen inkább politikai, közjogi jell-gű büntetések fognak úgyis legnagyobbrészt hozatni, inkább megbélyegzésük a cél, s az, hogy a haza jövetelre kilátásuk végleg megszűnjék. Ha ezek a nemzet ellenségeinek nyilváníttatnak, magyar állampolgárságuktól megfosztatnak, s a visszatéréstől örökre eltiltatnak, elvágatván előttük a visszatérés és szóhozjutás reménysége, abba fogják hagyni hazaáruló munkájukat. Ennek a nemzetvédelmi bíróságnak közéletünk legkiválóbbjai! ól kell állania. Politikai, társadalmi, bírói, katonai es szellemi tekintélyeknek kell lenniök, kik munkájukkal egy nemzet úiraépúós' fc készítik elő. Komoly kézzel ki kell vágniok a nemzet testéből azt a politikai tekélyt, mely az ország romlásához vezetett. Politikai bíróság lóvén, elsősorban a politikai erköics Az 1920. évi február hó Ifí-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. VII. kötet. 39