Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-156. Törvényjavaslat az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kinával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és - Cseh-Szlovák-országgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről

156. szám. 19 tentes régionales, comme la doctrine de Monroe, qui assurent le maintien de la paix, ne sont considérés comme incompatibles avec aucune des dis­positions du présent Pacte. Article 22. Les principes suivants s'appliquent aus colonies et territoires qui, à la suite de la guerre, ont cessé d'être sous la souveraineté des Etats qui les gouvernaient précédemment et qui sont habités par des peuples non encore capables de se diriger eux­mêmes dans les conditions particu­lièrement difficiles du monde moderne. Le bien-être et le développement de ces peuples forment une mission sacrée de civilisation, et il convient d'incorporer dans le présent Pacte des garanties pour l'accomplissement de cette mission. La meilleure méthode d© réaliser pratiquement ce principe est de con­fier la tutelle de ces peuples aux nations développées qui, en raison de leurs ressources, de leur expérience ou de leur position géographique, sont le mieux à même d'assumer cette responsabilité et qui consentent à l'accepter: elles exerceraient cette tutelle en qualité de Mandataires et au nom de la Société. Le caractère du mandat doit dif­férer suivant le degré de dévelop­pement du peuple, la situation géo­graphique du territoire, ses conditions économiques et toutes autres circon­stances analogues. Certaines communautés, qui ap­partenaient autrefois à l'Empire ot­toman, ont atteint un degré de développement tel que leur existence comme nations indépendantes peut être reconnue provisoirement, à la condition que les conseils et l'aide d'un Mandataire guident leur admi­nistration jusqu'au moment où elles választott bírósági szerződések ós bizonyos területekre vonatkozó meg­állapodások, amilyen a Monroe-el­mélet, érvényességét a jelen Egyes­ségokmány rendelkezései semmiben sem érintik. 22. cikk. Oly gyarmatokra ós területekre nézve, amelyek az elmúlt háború következtében megszűntek az őket azelőtt kormányzó Államok fenn­hatósága alá tartozni, s amelyeken oly népek laknak, amelyek a mai világ különösen nehéz viszonyai kö­zött még nem tudják önmagukat kormányozni, alapelvül mondatik ki, hogy ezeknek a népeknek jóléte ós fejlődése a civilizáció szent hivatása, amelynek biztosítókait fel kell venni a jelen Egyességokmányba. Ez alapelv gyakorlati megvalósí­tásának legalkalmasabb módja az, hogy e népek felett való gyámságra megbízást azok a fejlettebb nemze­tek nyernek, amelyek segédeszkö­zeiknél, tapasztalataiknál vagy föld­rajzi helyzetüknél fogva leginkább képesek és hajlandók ennek a fele­lősségnek vállalására; ezek a nem­zetek a gyámságot, mint a Szövet­ség megbízottai, ennek nevében gya­korolnák. A megbízás jellegének az illető nép fejlődési foka, a terület földrajzi fekvése, gazdasági viszonyai és más egyéb körülményei szerint kell külön­böznie. Bizonyos közületek, amelyek az­előtt a Török Birodalomhoz tartoz­tak, a fejlettségnek oly fokát órtók el, hogy független nemzetként ideig­lenesen elismerhetők, azzal a felté­tellel, hogy közigazgatásuk valamely Megbízott Hatalom tanácsadó és tá­mogató vezetése alá helyeztessék addig az időpontig, amikor már ön-

Next

/
Thumbnails
Contents