Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.

Irományszámok - 1920-138. Törvényjavaslat az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920:XIV. t.-c. hatályának 1920. évi december hó végéig való kiterjesztése tárgyában

248 158. szám. mításba véve, az említett illetményekre körülbelül 9 millió korona állami javadalmazásra van szükség. Az előirányzott 10 millió K hitelből ennek levonása után fenmaradó összeg a vármegyék háztartási költségvetése során fedezendő kiadásokra nem elegendő. A vármegyék a háztartási költségek fedezéséhez, — az 1883 : XV. t.-c. 3-ik §-a alapján e célra szolgáló saját jövedelmeiken felül, '•— vármegyei alapokból és vármegyei pótadókból eddig is hozzájárultak. A hozzájárulás eddigi mérve azonban, amely az 1904. év óta nem igen változott, az utóbbi években megnövekedett szükségletekkel ós a dologi kiadásoknál mutatkozó áremelkedésekkel arányban már nem állott. Mind nagyobb összegek bocsátattak tehát az 1893 : IV. t.-c.-kel megállapított összegeken és az 1904 : X. t.-c., valamint az 1912 : LVII. t.-c.-en alakuló kötelezettségen felül állami javadalmazásként a vármegyék rendelkezésére. Most azonban az állam súlyos gazdasági helyzete nem engedi meg, hogy a vármegyék továbbra is, ebben a fokozódó mértékben segélyeztessenek ós így szükségessé vált, hogy a vármegyék, amelyeket önkormányzati jogkörükből kifolyólag anyagi kötelezettségek is terhelnek, közigazgatási kiadásaiknak azt a részét, amelynek viselésére az államkincstárt törvény nem kötelezi, önerejükből fedezzék. Ez csakis vármegyei pótadó kivetése útján lehetséges. A kivetendő pótadóval fedezendő összeg számszem megállapítását a belügyminiszter hatáskörébe kellett utalni, mert a vármegyék költségvetéseinek felülvizsgálása során a belügyminiszternek áll módjában a kiadásokat abból a szempontból osztályozni, hogy melyek azok, amelyek viselésére az államkincstárt törvény « kötelezi és melyek azok, amelyekre ez a kötelezettség nem áll fenn. A vármegyék ezidőszerint háztartási szükségleteikre csakis az 1883 : XV. t.-c. 9., illetőleg 13. §-a alapján vethetnek ki pótadót legfeljebb 5°/oig terjedő mérvben. Ezt a pótadókivetési jogot a vármegyék az idézett törvényszakaszban említett egyéb szükségleteik fedezhetése végett is legnagyobbrészt már kimerítették. Ez okból és hogy azok a vármegyék, amelyekben a kivethető pótadó említett mérve még kimerítve nincsen, ne akadályoztassanak meg abban, hogy a fennálló törvényes kereteken belül az 1883 : XV. t.-c. 9. §-ában jelzett egyéb célokra is áldozhassanak, ki kellett mondani azt, hogyha háztartási költségekre szolgáló pótadó az 1883 : XV. t.-c. 9., illetve 13. §-ai alapján kivethető pótadóba nem számítható bele. 3. §-)m. Magyarország meg nem szállott területén levő törvényhatóságok által fentartott közutak hálózata a kövekező : Közutak jellege «ggg« Kiépítetlen Ö

™™ Törvényhatósági ...... 10.500 km. 3.486 km. 13.986 km. Községi közlekedési 1.724 » 7.389 » 9.113 » 12.224"~km. 10.875 km7 23.099 km. Az állami közutak hálózatától eltekintve, tehát 23.099 km. fontosabb jellegű közutunk van, melyből 12.224 km. már ki van építve, 10.875 km. pedig kiépítésre vár. Ezeken kívül 25—30 ezer kincstári községi közdűlő utunk is van, amelyből kiépített alig van. A községi közutak szükségleteivel, minthogy a fon-