Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.
Irományszámok - 1920-134. A közoktatásügyi és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a budapesti m. kir. egyetemi közgazdaságtudományi kar felállításáról és ideiglenes szervezetéről" szóló 90. számú törvényjavaslat tárgyában
210 184. szám. A gazdatársadalom már 1895-ben tartott kongresszusán követelte a mezőgazdasági főiskolát. 1907-ben s azóta az OMGE irodalmi osztálya többször foglalkozott a mezőgazdasági főiskola, az állatorvosi ós erdészeti főiskola egybekapcsolásával létesítendő mezőgazdasági egyetem tervével. A közgazdasági egyetem eszméje mégis a Hangyától, illetve annak érdemes vezérigazgatójától : Balogh Elemértől ered, akinek kezdeményezésére a Hangya ós a Magyar Gazdaszövetség megindították a mozgalmat a közgazdasági egyetem felállítására. A Hangyát ebben — a falnsi földmívelő polgárság szövetkezeti körében kialakult — azon felismerés vezette, hogy a magyar faj részesedését is biztosítani kell a közgazdasági élet vezetésében, másrészt a lateiner pályák helyett a gazdaságilag produktiv pályákat kell emberanyaggal ellátni s erősíteni. Tizenkét év után sikerült elérni, hogy nemcsak a gazdák, hanem az iparosok és a kereskedők összes országos érdekképviseletei is a mozgalomhoz csatlakoztak úgy, hogy a közgazdaságtudományi egyetem sürgetése volt az első akció, melyben a magyar mezőgazdaság, ipar és kereskedelem teljes egyöntetűséggel lépett fel. Az ország közhangulatának ilyetén megnyilatkozása elől az országgyűlés sem térhetett ki s Zichy János gróf álTkori kultuszminiszternek országos határozattal azt az utasítást adta t hogy egy közgazdasági egyetem létesítéséhez az előkészületeket megtegye. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium kisérletkép az 1913-iki költségvetésben a budapesti műegyetemen egy évfolyamú közgazdasági szakosztályt létesített, mely azonban — mivel csak a mérnökök közgazdasági ismereteinek a pótlására irányult — a közgazdasági egyetemet sürgető körök várakozásának nem felelt meg. Ujabb lökést adott az intézménynek 1917-ben a Hangya egy milliós alapítványa az új egyetem céljaira. Az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd később Zichy János gróf kultuszminiszter külön bizottsággal, melybe a meglevő egyetemek szakerőit is bevonta, földolgoztatta az új egyetem tervezetét, A budapesti kir, magyar tudományegyetem tanácsának 1918. augusztus havában tartott VIII. rendes ülésén hozott javaslatát elfogadva, Zichy János gróf miniszter nem önálló egyetem, hanem »egy bár az egyetemi fakultásokkal mindenben egyenrangú és egyenjogú, de szervezeti alapjában mégis különálló« közgazdaságtudományi kar létesítését hozta javaslatba, mely 1918. október végén a király előzetes hozzájárulását is elnyerte,. Ilyen előzmények után történt, hogy a magyar kormány 1920. január 12-ón rendeletileg intézkedett az országgyűlés által kezdeményezett s "közben előzetes királyi jóváhagyást is nyert intézkedések megtételére, melyek az egyetemi közgazdaságtudományi kar felállítására irányultak. Az együttes bizottság nem találta helyénvalónak azt a kifogást, hogy az említett rendelet kiadásával alkotmánysértés történt, több okból. A történelmi előzmények — a budapesti és kolozsvári egyetemek alapítása — is arra vallanak, hogy új egyetemek felállítását közjogunk kifejezetten nem tartotta tönn a törvényhozásnak De még, ha ezt az elvet el is fogadnánk, amire történelmi alap nincs, akkor sem történt sérelem a törvényhozás jogán, mert az új egyetemi kar felállítása az országgyűlés kezdeményezésére, az 1912-iki országos határozat s előzetes királyi jóváhagyás alapján történt. Különben is a törvényhozás együttnemléte idején 3 azon szándókkal bocsáttatott ki a több fontos indokból halaszthatlan kormányrendelet, hogy az előkészületek utólag a törvényhozás ratifikálása alá bocsáttassanak, ami a jelen ^törvényjavaslat útján meg is történt.
