Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.
Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
XXII. szám. 411 41. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, bogy új adókivetést rendelhessen el azokban az esetekben, midőn megállapíttatik, hogy a félnek vagy az egy adóalanyt alkotó közös háztartásnak adóköteles jövedelme a jövedelemadóról szóló törvényes rendelkezések ellenére: a) egészben vagy részben több helyen és mindenütt tévesen lett megadóztatva, h) csak részben lett megadóztatva és a fél ellen az 1909. évi X. t.-cikk 71. §-a szerint jövedéki büntető eljárás megindításának nincs helye. Ezekben az esetekben a fél — és pedig legkésőbb a helytelen kivetés évének lejártától számított harmadik év végéig — végzésileg megfelelően értesítendő és záros határidő alatt>— a jogkövetkezmények terhe mellett — vallomás beadására hivandó fel. A jelen szakasz a) pontja esetében a fél is kérheti — és pedig legkésőbb a helytelen kivetés évének lejártától számított harmadik év végéig — az új adókivetést. Az új adókivetést a fél kérelmének beérkeztétől, illetőleg az értesítés kézbesítésétől számított két óv alatt kell foganatosítani. Az új adókivetéssel egyidejűleg a helytelenül kivetett megfelelő adót törölni kell. A jelen szakasz b) pontja alapján nincsen helye új adókivetésnek, amikor olyan jövedelemről van szó, amely önkezelt földbirtoknak már megadóztatott jövedelméből, — továbbá a saját (haszonélvezett) házban bírt lakásnak már megadóztatott haszonértekéből — végre az adóköteles fél által rendszeresen folytatott valamely haszonhajtó foglalkozásnak már megadóztatott jövedelméből származik, még akkor sem, ha a jogerős adóztatás során megállapított ez a jövedelem a valóságosnál kisebb is. 42. §. Ha az 1918. és 1919. évek rendkívüli eseményei következtében az említett évek valamelyikében az adózót megillető, de elmaradt jövedelem vagy annak egy része később folyt be vagy folyik be, az adózónak joga van akár az 1918. és 1919. évi adókivetés során kérni azt, hogy az így utólag befolyt jövedelem vagy jövedelemrész az illető évnek adóalapjába bevonassék akár, az 1918. és 1919. évi jövedelemadó jogerős megállapítása után kérni azt, hogy az illető évi jövedelemadó megfelelően helyesbíttessék. Az 1918. vagy 1919. évi adóalapba így beszámított jövedelmet vagy jövedelemrészt annak az évnek jövedelméből, amelyben az tényleg befolyt, le kell vonni, illetőleg az adóalap megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az 1918. vagy 1919. évi.jogerősen kivetett jövedelemadónak helyeshítésóre irányuló kérvényeket az 1921. év végéig lehet benyújtani. A kérvények felett első fokon a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) határoz, ennek végzése ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt az adófelszólamlási bizottsághoz fellebbezéssel, ennek határozata ellen pedig a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasszal lehet élni. A pénzügyminiszter méltánylást érdemlő esetekben ezt a határidőt meghosszabbíthatja, illetőleg az azután beadott kérvényeket érdemleges tárgyalás alapjául elfogadhatja. 52*