Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

412 XXII. szám. 43. §. E törvény életbelépte napjával hatályukat vesztik: az Í909. évi X. t.-cikk 1. §-ának 9. pontja, 5. §-ának 5., 7. és 12. pontjai, a 8. §-a, a 12. §-ának 10. pontja, a 15. §. d) pontja, a 19,, 23. és 25. §-ai, 28. §-ának 3. és 4. pontjai, a 29., 34., 35., 38—43. és 49—52. §-ai, az 1912. évi LIII. t.-cikk 18-23. §-ai, az 1916. évi XXVI. t.-cikk valamennyi rendelkezése, az 1918. évi IX. t.-cikk 1 — 3. §-ai, 23. §-ának a jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései és 29. §-a. A visszamenőleges adóztatásoknál — az alábbi eltérésektől eltekintve — általában ezeknek a hatályon kívül helyezett törvényeknek anyagi rendelkezéseit kell alkalmazni, azonban a kivetési eljárást illetőleg ilyenkör is kizárólag az ebben a törvényben foglalt alaki jogszabályok az irányadók. Ha az 1918. és 1919. évi jövedelemadó elsőfokú kivetése már a jelen törvény hatálya alatt történik, akkor a jelen törvénynek 5. és 7. §-a, továbbá a 12. §. 3. pontja is alkalmazandó, viszont az 1909. évi .X. t.-c. 23. §-át nem kell alkalmazni. A jövedelemadónak az 1920. évre vonatkozó kivetése az 1921. évben lesz foganatosítandó, amikor is az 1920. évi jövedelemadót az 1921. évre vonatkozó kivetéssel egyidejűleg, de elkülönített összegekben kell kivetni. Az 1920. évi jövedelemadó kivetése során — a jelen törvény 6. §-ában foglalt rendelkezések mellőzésével — átmenetileg nem az adóévet megelőző naptári évnek, illetőleg az adóévet megelőző naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) évnek tiszta jövedelmét, hanem az adóévnek, vagyis az 1920. évnek, illetőleg az adóévben lezárt 1919/1920. gazdasági (üzleti) évnek már ismert tiszta jövedelmét kell venni. II. FEJEZET. A vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről. 44. §. Az 1916. évi XXXII. t.-cikk 1. §-a azzal egészíttetik ki, hogy vagyonadót kötelesek fizetni: 7. azok a külföldi vállalatok (részvénytársaságok, részvényekre alakult betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, szövetkezetek ós biztosítási vállalatok), amelyeknek, mint ilyeneknek, a magyar állam területén bejegyzett cégük nincs ós ennek folytán nem tarloznak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alá, hanem a kereseti adó III. osztályában adóznak. E vállalatok vagyonadókötelezettségét ugyanazok a rendelkezések határozzák meg, amelyek a magyar állam területén nem lakó vagy tartózkodó külföldi állampolgárok adókötelezettségére nézve ennek a szakasznak 4. pontjában foglaltatnak: 8. a fel nem osztott hagyatékok, ide értve a nyugvó örökségeket is.