Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-85. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

14 ; 85. szám. (3) A becslés költségeit a kincstár viseli abban az esetben, ha a becslés által megállapított érték 2.000 K-t meg nem halad, továbbá, ha a becslés által megállapított érték a 2.000 K-t meghaladja ugyan, de a fél által bevallott értéket 10°/o-nál többel nem haladja meg. Mmden más -esetben a költséget az illetékkötelezett fél tartozik viselni. A költségeket a közadók módjára kell behajtani. (4) Az ebben a szakaszban megszabott becslési eljárásra vonatkozó részletes utasítást és az alkalmazott becsüsök díjazását az igazságügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 27. §. Az ingatlanok legkisebb értéke. (1) A 25., illetve 26. §-ban meghatározott becsértékek közül bármelyiket is csak akkor szabad az illeték kiszabásánál alapul venni, ha azok nem csekélyebbek az ebben a szakaszban meghatározott törvényszerű legkisebb értéknél. (2) A törvényszerű legkisebb értékek a következők: 1. Földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelemnek 100-szoros összege. Olyan földbirtoknál, amely valamely vízszabályozó vagy ármentesítő társulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapított vízszabályozási járulék levonandó, hacsak ezt a költséget az 1881. évi XLII. t.-c. 7., 14. és 15. §-ai értelmében már a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál figyelembe nem vették. 2. Házbóradó alá eső ingatlanoknál a házbéradó alapjául szolgáló nyers bérjövedelemnek : a) Budapesten a 16-szoros összege, b) általános\házbéradó alá eső helyeken a 15-szörös összege, . c) másutt a 12-szeres összege. 3. Házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadó 100-szoros összege. 4. A részint földadó, részint házbóradó vagy házosztályadó, továbbá a részint házbéradó, részint házosztályadó alá eső ingatlanoknál az 1.—3. pontok szerint kiszámítandó értékek együttes összege. (3) Az ideiglenesen adómentes ingatlanok legkisebb értékének kiszámításánál az a jövedelem, illetőleg az a házosztályadó veendő alapul, amely jövedelem után a házbéradó kivetendő, illetve amely házosztályadó megállapítandó volna, ha az ideiglenes adómentesség esete fenn nem forogna. (4) A törvényszerű legkisebb értéknek kiszámításánál az illetékkötelezettség keletkezését megelőző évi adó alapjául szolgáló jövedelmet (kataszteri tiszta jövedelem, nyers házb érj öve delem), illetve az azt megelőző évi házosztályadót kell alapul venni. Új épületeknél vagy toldaléképítkezóseknél, amikor a megelőző évben az adótárgy még nem volt meg s ezután az adót első ízben abban az évben vetették ki, amelyben az illetékkötelezettség keletkezett, a törvényszerű legkisebb érték megállapításánál az ez évi adó alapjául szolgáló házbérjövedelmet illetve az ez évre kivetett házosztályadót kell alapul venni. (5) Osztott tulajdonnál —- ha 1. i. az épület nem a telek tulajdonosáé,