Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-73. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az árdrágító visszaélésekről szóló 38. számú törvényjavaslat tárgyában

iô4 Í3. szám. őt vagy mást a jelen törvénybe ütköző cselekmény miutt a hatóságnál feljelentette. E vétség egy évig terjedhető fogházzal és százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá hivatalvesztéssel s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és azoknak á cikkeknek elkobzásával büntetendő, amelyekre nézve a cselekményt elkövették. Ezenfelül a bíróság az elítéltet iparigazolványának vagy iparengedélyének vagy ezt pótló hatósági engedélyének elvesztésére ítélheti s egy évtől öt évig terjedhető időre eltilthatja őt az ítéletben megjelölendő vagy általában közszükségleti cikkekkel való kereskedéstől; a külföldit az országból kiutasíthatja s a visszatéréstől örökre is eltilthatja; a belföldit öt évig terjedhető időre kitilthatja a községből, amely nem illetőségi helye ; elrendelheti az ítéletnek vagy rendelkező részének az elítélt költségén falragasz vagy hírlap útján vagy üzlethelyiségében vagy egyéb módon közhírré tételét.. A kísérlet büntetendő. Aki az 1—6. pontokban felsorolt cselekmények valamelyikének elkövetésére felhív, ajánlkozik vagy másokkal összebeszól vagy egyesül, a kísérletre vonatkozó szabályok szerint büntetendő. Az 1. §. 2. pontja alapján nem büntethető az, aki olyan közszükségleti cikkért, amelyre nézve a törvény értelmében erre feljogosított hatóság tájékoztató árt állapított meg, oly árt vagy egyéb ellenszolgáltatást követel, köt ki vagy fogad el, amely a tájékoztató árt meg nem haladja. 8. §. Árdrágító visszaélés büntette miatt öt évig terjedhető börtönnel és Ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint az 1. §-ban felsorolt egyéb mellékbüntetésekkel büntetendő az, aki az 1. §. alá eső valamely cselekményt a közellátás érdekét súlyosan veszélyeztető mértékben vagy üzletszerűen követte el, vagy aki árdrágító visszaélés büntette vagy vétsége miatt a jelen törvény alapján vagy korábban szabadságvesztésbüntetéssel már büntetve volt. Ezenfelül a bíróság az elítéltet az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű s az elítélt vagyoni viszonyaihoz és a cselekmónynyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt nyereség nagyságához mért vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezheti. A vagyoni elégtétel, a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt nyereség többszörösében is állhat és az elítélt egész vagyonértékének elkobzásáig terjedhet. Árdrágító visszaélés bűntettét követi el és a jelen §. rendelkezései szerint büntetendő továbbá az, aki abból a célból, hogy a hatóságot az ármegállapításnál lényeges körülmény tekintetében tévedésbe ejtse vagy tévedésben tartsa a hatóság előtt tudva hamis vagy hamisított adatokat tartalmazó számlát, kötlevelet, fuvarlevelet vagy más ilynemű okiratot használ. 4. §. Ha a jelen törvényben meghatározott valamely vétséget vagy bűntettet üzem vagy vállalat alkalmazottja vagy megbízott követte el ós az üzem