Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-73. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az árdrágító visszaélésekről szóló 38. számú törvényjavaslat tárgyában

37. szám. 155 vagy vállalat tulajdonosát (üzletvezetőjét), illetőleg a megbízót a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, az üzem tulajdonosa (üzletvezetője), illetőleg a megbízó — amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik •— vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal és húszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig az alkalmazott vagy megbízott cselekménye bűntetté minősül, két évig terjedhető fo'gházzal és százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A jelen .§. alapján nem büntethető az, aki a cselekmén elkövetését rendes gondossággal sem előzhette volna meg. 5. §. A jelen törvény alá eső vétségek ós bűntettek eseteiben a pénzbüntetés összegének megállapításánál tekintettel kell lenni annak a nyereségnek mennyiségére is, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért vagy elérni törekedett. A mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetést behajthatatlansága esetélben helyettesítő szabadságvesztósbüntetés tartama vétségnél egy évet, bűntettnél két évet nem haladhat túl. Az elkobzást akkor is el lehet rendelni, ha a bűnvádi eljárást a terhelt halála vagy más ok miatt megindítani vagy folytatni nem lehet. Az eljárásra a bűnvádi perrendtartás 477. §-a megfelelően irányadó. Ha az elkobzást vagy a vagyoni elégtételt amiatt, mert az elkobzandó tárgy nem a tettes .vagy részes tulajdona, vagy mert az elítélt vagyonát a büntetés kijátszása végett másra átruházta, vagy egyéb okból nem lehet alkalmazni vagy foganatosítani, az elítéltet s vele egyetemlegesen azt, aki a bűncselekmény folytán gazdagodott vagy annak elkövetése után az elítélt vagyonából ingyenes juttatásban vagy a büntetés kijátszására irányuló olyan juttatásban részesült, melynek célját a szerzés idejében ismerte vagy a körülményeknél fogva ismerhette, a gazdagodás vagy a juttatás erejéig az elkobzás alá eső cikk értékének, illetőleg a vagyoni elégtétel Összegének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni. A pénzbüntetésnek, az elkobzott értékeknek és a vagyoni elégtételnek hovafordítása felől a minisztérium rendelkezik. 6. §. A jelen törvény 1—4. §-aínak valamelyikébe ütköző bűncselekmény esetében a vevő az ár leszállítását követelheti, a kifizetett ártöbbletet pedig visszakövetelheti. E követelés ugyanazon idő alatt évül el, mint a bűncselekményre vonatkozó bűnvádi eljárás megindítása. 7. §. A jelen törvény rendelkezései nem terjednek ki árúknak kiviteli engedély alapján külföldre szállítása céljából történő eladásokra ós vásárlásokra. 20*