Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.
Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
71. szám. lia is az adóteher nem a valóságos jövedelem vagy hozadék nagyságához, hanem, becslésszerűen megállapított és évtizedeken át megmerevített adóaJapokhoz igazodott, illetőleg változatlan tételekben jutott kifejezésre, tehát az adóteher a valóságos jövedelem, illetve hozadék nagyságával egyáltalán nem állott arányban, annál kevésbé áll arányban ma, tekintettel a pénz vásárló erejének lényeges csökkenésére. Ilyenek az I— II. osztályú kereseti adó, a házosztályadó ós a földadó is, amely csak látszólagosan százalékos, tényleg azonban éppen olyan fix tételű, mint akár a házosztály adó. Némi változtatást tartok szükségesnek az úgynevezett hadipótlékot illetőleg. Ezt a hadipótlékot, melynek kulcsa 60°/o, az 1918 : IX. t.-cikk létesítette s fizetendő a földadó, a házosztályadó, a III. osztályú kereseti adó, a bányaadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója, végül a tőkekamat- ós járadékadó után (ide nem értve az u. n. betéti tőkekamatadót). Ezt a 60°/o-os hadipótlékot elejtendőnek tartom a földadó, a házosztályadó ós a III. osztályú kereseti adó után, és pedig azért, mert ezeknek az adóknak a terhét amúgy is lényegesen emelem. A hadinyereségadót csak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok terhére kívánom fentartani, mint nyereségtöbbletadót. Végül szükségesnek tartom, hogy ezúttal a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések némelyike is módosíttassék. E módosítások olyanok, amelyekkel nem várhatunk az egyenesadórendszerünknek már említett gyökeres reformjáig, amikor majd a közadók kezelésére vonatkozó szabályok is természetszerűleg megreformálandók lesznek. Mindezeket a módosításokat és kiegészítéseket, amelyek az egyenesadókra és a közadók kezelésére vonatkoznak, egy törvénybe vélem foglalandóknak. Igaz ugyan, hogy talán tetszetősebb lenne minden egyes adónemre, vagy legalább is a fontosabb adónemekre nézve ós a kezelési törvény módosítására vonatkozólag külön-külön törvényeket szerkeszteni. Ámde sokkal célszerűbb, ha az egész anyagot egybefoglaljuk. Ily módon egyrészt megkönnyíteni a törvényhozás munkáját, másrészt a közigazgatás számára is célszerűbb, hogy ha az anyagot együtt, egy helyen találja. Az áttekinthetőséget pedig oly képen vélem biztosítandónak, hogy a törvény anyaga fejezetekre oszlik, s mindegyik adónemről külön fejezet rendelkezik. Ugyancsak az anyag könnyebb áttekinthetése és tanulmányozhatása végett minden egyes fejezethez bevezetésül külön-külön általános indokolást nyújtok s csak azután térek át az egyes szakaszok részletes indokolására. Annak elbírálhatása végett azonban, hogy a tervezett rendelkezések folytán a felemeléssel érintett egyes adónemekből minő bevétel várható, itt előrebocsátva összefoglalom az idevonatkozólag tett számításaim eredményét, megjegyezvén, hogy számításaimnál csak az ezidőszerint magyar közigazgatás alatt álló területeket vettem tekintetbe. A jövedelemadónál, tekintettel az adóalap intenzívebb kimunkálására ós az adótételek felemelésére, mintegy 200 millió korona évi kivetési eredményt várhatunk. A vagyonadónál, tekintettel az adótételek fokozására és arra, hogy az adóztatással lemegyünk a 20.000 K-ás vagyonokig, mintegy 100 millió koronára számíthatunk. A földadóból 275 millió korona, a házosztályadóból 28 millió korona, az I. osztályú kereseti adóból 5 millió korona, a II. osztályú kereseti adóból 18 millió korona évi kivetési eredmény várható. A III. osztályú i Nemzetgyűlési Irományok. 1920—1923. II. kötet. 15
