Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.
Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
114 ; 71. szám, kereseti adónál egész új kivetés lesz foganatosítandó az új felemelt adóalapok után, miért is csak hozzávehetőlegesen. lehet számítást tenni, s mintegy 140 millió korona várható. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat terhelő kereseti adó és hadinyereségadó együttes összegéből — annak következtében, hogy e vállalatok terhére fentartjuk a nyereségtöbbletadót (hadinyereségadót) — mintegy évi 65 millió korona várható. Az általános jöve# dèlmi pótadó összesen 147 millió koronát eredményezne. Az emelés által érintett összes adónemeknél együttesen, ezen adónemek korábbi kivetési eredményeihez viszonyítva, mintegy 800 millió korona többlet várható a magyar közigazgatás alatt álló területen. Miután — mint már említettem — a felsorolt egyenes adók emelését nagy részben a pénz vásárló erejének csökkenése miatt tartom indokoltnak, természetes, hogy a mint a pénz vásárló ereje megjavul, a felemelt egyenes adók terhén majd javítani kell. Evégből szükséges lesz a pénzérték javulását állandóan megfigyelni. Minthogy pedig a pénzérték változásait a különféle gazdasági viszonylatokban kell megfigyelni, legcélszerűbb, ha erre egy országos bizottság alakíttatik, amelynek az lesz a feladata, hogy amint az idevonatkozó állandó megfigyelései során a pénz értékének érezhetőbb és tartósabb emelkedését állapítja meg, a ministeriumnak javaslatot tegyen arra nézve, hogy a felemelt adók a következő adóévre a pénzérték emelkedésével arányban leszállíttassanak. As I. fej esethez. A jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelemadót évenkint kell kivetni. A pénzügyi adminisztráció ennek x a feladatnak a háború folyamán csak a legnagyobb nehézségek leküzdése mellett, az 1918. év óta pedig a belpolitikai viszonyok szerencsétlen alakulása folytán már csak csekély részben tudott eleget tenni. A jövedelemadónak az 1918. évre szóló kivetése több helyen mai napig sem nyert, befejezést, az 1919. évre szóló adókivetés pedig még most is csak az előkészület stádiumában van, holott küszöböli van már az 1920. évre szóló adókivetés is. Ilyen nagy munkatömegnek gyors elintézése a mostani adókivetési szervtől, vagyis a nehézkesen működő adófelszólamlási bizottságtól nem várható. Egyrészt a pénzügyi adminisztrációra nehezedő nagy munkaterhen való könnyítés, másrészt az állami bevételek folytonosságának biztosítása parancsolói ag követeli oly adókivetési fórum létesítését, amely az adókivetési munkálatokat a lehető legrövidebb idő alatt lebonyolítja. Ezt a kérdést oly módon vélem megoldhatónak, hogy a jövedelemadó, valamint a vagyonadó elsőfokú kivetését a pónzügyigazgatóságra (adófelügyelőre) bízom, de az adókiszámítást magukban foglaló határozatok kiadása előtt az előírandó adótételeket tartalmazó adókivetési lajstromokat községenként előzetes közszemlére tótetem ki. Ilykópen az adókivetés a nyilvánosság legteljesebb ellenőrzése alatt álló pártatlan, tárgyilagos szervre bízatnék. Annak elérhetése végett pedig, hogy az adóteher minél igazságosabban oszoljék meg, elrendelendőnek tartom, hogy a meg nem fellebbezett elsőfokú határozatok is az adófelszólamlási bizottság elé terjesztessenek, amelynek, ha az adó mórvét kevésnek találja, jogában áll — az adókötelesnek előzetes beidózóse mellett — az adót felemelni.
